72 óra - új családi izgalmak

No, ez az időszak zajlósabbra sikerült, mint terveztük. Az egyéni munkarend kérelem megalkotása után dolgomvégeztével csupán annyi volt a feladat, hogy türelemmel kivárjuk a hivatalos választ, akárminemű lesz is az.

Pocakbabánknak (alias Borsó) azonban kicsit elege lett a szabványlétből, meg a várakozásból, ezért úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja nyaralási terveinket és felpörgeti az eseményeket. Dacolva a születési időpontjával kapcsolatos orvosi prognózissal, nemes egyszerűséggel a kedve szerinti (elég korai) időpontban toppan be mihozzánk.

Nyugi, kedves olvasók, még nincs itt. De hamarosan itt lesz. Tegnap reggel ugyanis folydogálni kezdett a magzatvíz, úgyhogy sietősen kórházba vonultam. Az orvosi vizsgálat megerősítette, hogy ez valóban az, ami, így ennek a babának a pocakban töltött napjai a doktori verdikt után most drasztikusan lerövidülnek.

72óra - ennyit kaptunk a felkészülésre. És kaptunk magnéziumot is, hogy azért annyira mégse siessen a gyerkőc, ki tudja várni a megelőző kezelést. Ez a kezelés egyébiránt szteroidos tüdőérlelőből és biztos, ami biztos, antibiotikumból áll. Ezeket amúgy már mind megkaptam korábban, de az még akkor volt. Ha több, mint egy hónap eltelik, újra meg kell kapni. 

A méhbe felszálló fertőzéstől tart a szakigárda. És persze az is erősíti az óvatosságot, hogy ez a hetedik császárom lesz és a lepény is mélyen tapad. Szóval nem akarnak várni: ha nem produkálunk gáz tüneteket (szabálytalan babaszívhang, vérezgetés, fájások), akkor 3 nap a maximum.

Ha 3, akkor annyi. Ez azt is jelenti, hogy biztosan korababa lesz a fiunk. 34./35. héten születik, attól függ, melyik nap a 3ból. Szeptember közepe helyett augusztus elején. Nem lesz őszi baba, hanem nyári lesz, ami amúgy nem baj. Ugyanakkor vannak kockázati tényezők a koraszülötteknél. Persze bízunk abban, hogy ezek minket mind elkerülnek, de az a helyzet, hogy nem tudhatjuk, úgy lesz-e. Persze ettől függetlenül, vagyis inkább pontosan ezért kérhetjük és várhatjuk, hogy ne úgy legyen.

Én ezzel párhuzamosan fokozatosan adagolom magamnak az infókat, hasznos tippeket a koraszülöttekről, bár azért tudatosan nem szeretnék nagyon belemerülni. A mi gyerekünk ugyanis nem a többi másik korababa. Miután megszületett, miután láthattuk őt és megkapjuk az orvosi infókat, akkor fogjuk tisztán látni a dolgok mibenlétét. És akkor már fogjuk látni, hogy mit kell nekünk tenni.

Ez hát a helyzet. 72 óra maradt az egész pocakos létből, amiből már eltelt 24. Szép közhellyel élve mondhatnom, hogy milyen gyorsan elszállt. De annak ellenére, hogy a kezdeti rosszullétek órái, napjai elég lassan vánszorogtak, valójában tényleg gyorsan elszáguldott és sok benyomást, gondolatot, érzelmet megmozgatott bennem. Talán egyszer majd írok erről is. 

Majd, ha megvan a babus - vagy ha megérkeznek végre az egyéni munkarend kérelmünkre a hivatal válaszai - akkor újra jelentkezem. Addig is szívesen vesszük, ha velünk izgulsz és imádkozol a szülésért és a babánkért.

Köszönöm.