Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hét gyerkőccel meg két kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
_____________________________________________________


2021. június 29., kedd

MÁJUS és JÚNIUS



Túlvagyunk egy pcr-teszelésen és párezer kilométer utazáson: hazacuccoltunk Portugáliából. Jó újra itthon lenni. Az élet pedig zajlik körülöttünk.


Borsó neme

Május végén, amikor hazaértünk, Borsó megmutatta magát ultrahangon, így mostmár azt is tudjuk, hogy ismét egy fiúcska növekszik a pocakban. Én ennek rettentően örültem, vigyorogtam a vizsgálat alatt, mint a tejbetök.

Persze a csajok is aranyosak nálunk, de most srácos kedvem támadt. Tudom, nem kívánságműsor, ezért is szerettük volna minél előbb tudni a nemét. Nekem egy kicsit hangolódni kellett volna egy kislányra.


Kórház

Múlt hét pénteken elkezdtem vérezni. Egyre jobban. Aztán már görcsölni is. Úgyhogy estefelé bementünk a kórházba. A 27. hetet töltöttem éppen, az meg még jócskán korababa lett volna, ha elindul. Valószínűleg annyira véreztem akkor már, hogy elég nagy riadalmat okoztam - láttam az arcukon, hogy ez nem játék.

Férjemet kint a folyósón tájékoztatták, hogy valószínűleg lepényleválás, és lehet, meg kell császározzanak. Nekem ilyeneket bent nem mondtak, úgyhogy szerintem én nem aggódtam a lehetséges végkifejleteken annyira, mint ők.

Befektettek. Elindult a terápia. Antibiotikum, tüdőérlelő, magnézium... felkészültek, hogy lehet, hogy műtét lesz. Éjszaka aztán sikerült elállítani a vérzést és a sűrű pocakkeményedések is nagyon megritkultak. Reméltem, hogy ezek után hamar hazaengednek, ha már ilyen jól reagáltam a terápiára - de persze nem ez történt.

Mivel a szolnoki kórház csak 32. hetesnél nagyobb korababákat tud fogadni intenzív koraszülött részlegükön és mivel akármennyire kielégítő is volt az állapotom, azért paráltak attól, hogy újra vérezni kezdek - áttranzitáltak egy olyan kórházba, ahol kisebb korababákat is el tudnak látni. Így utaztam mentővel Budapestre.

Itt vagyok már egy hete, minden oké, csak már nagyon szeretnék hazamenni. Talán a héten sikerül is. A család jól viseli magát, férjem elég profin rendezi őket, dolgozik, tartja bennem, meg a gyerekekben a lelket. Szóval nincs okom panaszra.


És, hogy mi is történt valójában?

Bár kiderült, hogy a lepény teljesen ép, vagyis nem lepényleválás okozta a vérzést, az is kiderült, hogy nagyon alul tapad. Az orvosok bizonytalankodtak, hogy rálóg-e a méhszájra vagy sem, meg abban is, hogy a korábbi császáros hegbe bele van-e tapadva a lepény vagy sem. Nyilván esélyes, hogy mind a kettő igen.

Ezek egyébként majd a szülésnél fognak a szakszemélyzettől kicsit több körültekintést igényelni. Meg valamivel nagyobb a szülés közbeni vérzés kockázata, de nagyon sok minden függ attól, hogy ebben a konkrét esetben milyen helyzetet találnak bent, amikor odakerülök. Lehet, hogy semmi gáz nem lesz. Lehet, hogy kell majd vészhelyzetet elhárítaniuk. Meglátjuk.

Ahogy én próbáltam visszafejteni az eseményeket, valószínűleg a mélyen tapadt méhlepény okozta a ramazurit. Ugyanis az alapból is hajlamosabb vérezgetni. Volt is ilyen korábban, de magnézium, c-vitamin és pár órás fekvés eddig mindig megoldotta a dolgot.

Csakhogy most egy okj vizsgára készülünk férjemmel, mely pár hét múlva lesz. Nekünk még rajzokat kell a vizsga portfolióhoz készíteni, és ennek neki is álltunk 2 hete. Ez napi több órás rajzolást jelentett, amit én ülve, sokszor pocakomra görnyedve abszolváltam. Mivel nagyon élveztem a tevékenységet és jól éreztem magam, nem fájt semmim, így csak akkor feküdtem le kicsit pihenni, ha elfáradtam a pózban.

Az előregörnyedő póz azonban, mint kesőbb utánaolvastam, egyáltalán nem javallt előlfekvő méhlepénynél. Sőt, még tartósan ülcsörögni sem, mivel a baba lepréselődik a méhszájhoz és a lepény helyzete miatt ez okozhat vérzést.

Én ezt persze nem tudtam. Engem nem tájékoztatott senki, hogy ilyenkor vannak kerülendő pózok. Pedig a lepény helyzete, tapadása már hetekkel korábban kiderült egy nagyon alapos ultrahangvizsgálaton, de akkor is csak a szüléssel kapcsolatban mondtak egy-két dolgot, életmód szóba sem került.

Így én nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, azt gondoltam, hogy ezek a diagnózisok csupán a szülésre vannak kihatással, a hétköznapjaimra nem. Nyilván ez nem volt helytálló következtetés, ennek ellenére ez volt a gondolatom és ennek megfelelően is rendeztem be az életem. Mivel tehát órákig ebben az előregörnyedt pózban tevékenykedtem, biztosan emiatt kellett végül kórházba vonulni.


Új suli

Sulit kell váltanunk. És az egyéni munkarendet is meg kell kérvényeznünk 4 gyereknek. Meglátjuk, hogy alakul, de ez most nekünk duplán izgalmas. A kérvények elbírálása és az új suli fogadtatása miatt is. Az új rendszerben amúgy, amióta a törvényeket megváltoztatták és aztán a megváltoztatást felülbírálták és módosították, még sosem adtunk be kérvényt. Reméljük minden rendben fog menni.

Ha már suli, akkor az új otthontanulós tanév új babával is izgalmasnak ígérkezik. 3 általános iskolásunk lesz, meg 1 gimisünk, logisztikába biztos bele kell majd tenni magunkat, de nem vagyunk egy túlpörgős család, úgyhogy szerintem nem lesz semmi gond - a szokásos döccenőkön, összeszokós új tanéven, nevelési helyzeteken túl nem számítunk extrém nehézségekre. De majd úgyis kiderül, mi lesz.


Gimi

Már két otthontanulós gyerekünk is lezárta általános iskolai tanulmányait. Legnagyobb nagyfiunk ősszel a 11.-et kezdi, gimis. Másodszülöttünk ugyanott 9-10.-ben indulna (ebben a suliban egy év alatt csinálják meg az első két évfolyamot) - de idén még nem fog. Megbeszéltük vele, és bevárja a kisebb tesót, akinek a nyolcadikot le kell még zárnia. És akkor tudnak együtt menni, amit ők is, mi is jó ötletnek gondolunk. Másodszülöttünk csuszka éve a tervek szerint a nyelvtanulásról fog szólni.


Okj

A férjemmel együtt csinálunk egy okj tanfolyamot, amit majd a családi vállalkozásunkban szeretnénk hasznosítani (ehhez kellett a rajzos portfolió). Remélem, addig kiengednek a kórházból és le tudjuk zárni, mert a jövő hét végén már vizsga lesz és ilyen képzést a törvényváltoztatás miatt már nem fognak tudni csinálni.

Legnagyobb nagyfiam az apukájával vesz részt egy másik okj tanfolyamon. Szobafestő-mázoló szakmát tanulják, hogy itthon a saját portánkon meg tudjanak csinálni kisebb javításokat, festéseket. Szerettük volna, ha a kisebb gyerekeink is mind tudtak volna választani és végigcsinálni egy vagy két okj-s képzést. Nálunk a vállalkozásba is be fognak tudni dolgozni, de nem baj, ha értenek kétkezi dolgokhoz is.

Sajnos ez most jelentősen megnehezedett, mivel idéntől kinyírnak sok olyan okj-t, ami felnőttek számára rugalmas, heti, kétheti konzultációs alkalmakkal 1 vagy másfél év alatt lehetővé tette az oklevél megszerzését. De, hát, most ez van, alkalmazkodunk a helyzethez. Aztán, ha lesz változás e téren, vagy valamilyen lehetőség, akkor majd megragadjuk.




Szívesen olvastátok