Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hét gyerkőccel meg két kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
_____________________________________________________


2015. február 20., péntek

Magyar tanuló - külföldi suli


Ahogy talán láttátok is, leszedtem az előző poszt érdemi tartalmát (a címe és némi infó maradt meg belőle), mivel alaposabb utánajárásba kezdtem. A dolog még mindig arról szól, hogy tisztázzam: van-e ma legális lehetőség külföldi intézményeket választani az otthontanuláshoz. Az utánajárást időközben befejeztem: további jogértelmezőket sikerült leinformálnom és több, korábban (általam) nem ismert összefüggést is felismertem. Az utánajárás nekem mindenképpen hasznomra vált és most szeretném megosztani veletek is azt, amire eljutottam. Nézzük tehát, hogy pontosan miről és hogyan rendelkezik a törvény!


Tankötelezettség

Minden Magyarországon élő magyar tanuló, aki tanköteles korú, tanköteles. A tankötelezettség 6 vagy 7 éves korban kezdődik és a 16. életév betöltésekor ér véget. Az állam elsősorban a tanköteles korúak tanulmányainak a biztosításáért felelős.

Ez a gyakorlatban többek között három dolgot jelent. Az első, hogy a tanköteles korú tanulókat az állam előbbi célból nyilvántartja és folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi jegyzőn és a kormányhivatalon keresztül. A második, hogy tanköteles kor után a tanuló szabadon tanulhat bárhol: az állam onnantól egyáltalán nem korlátozza a választási lehetőségeket.

A harmadik, hogy a 16 éveseket már 'következmények' nélkül el lehet küldeni az iskolából: az intézmény onnantól nem köteles a tanulói jogviszony folytonosságára ügyelve eljárni (lásd lejjebb). Ide kapcsolódó érdekesség, hogy a tankötelezettség vége nem annak a nevelési évnek a végén van, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét, hanem pontosan akkor, amikor a születésnapját ünnepli. Ha ez év közepére esik, akkor (is) másnaptól már megszűnik a tankötelezettség. Ez viszont nem feltétlenül jelenti, hogy a tanulói jogviszony is megszűnik, de jelentheti akár azt is.

A tankötelezettséggel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy nem szűnik meg azzal, hogy a tanuló (akár évekre) külföldre költözik. (Akkor sem, ha csak külföldi suliba iratkozik). Ameddig magyar lakcímmel (vagyis lakcímkártyával) rendelkezik, addig a magyar állam tankötelezettséggel kapcsolatos rendelkezése vonatkozik rá. Amennyiben a tanköteles tanuló családjával véglegesen külföldre vándorol és hivatalosan megszünteti a magyar lakcímét, akkor kikerül a magyar tankötelezettség hatóköréből: már nem lesz tankötelezett itthon. Ilyenkor a tanuló az új ország oktatási szabályai szerint lesz tankötelezett.

Nemzeti Köznevelési Törvény (a továbbiakban Nkt.) 45.§ (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.


Tanulói jogviszony és annak megszűnése, szüneteltetése

A tanuló tanulói jogviszonyba kerül az adott intézménnyel, akkor, amikor oda beiratkozik. A tanulói jogviszonynak folytonosnak kell lennie, tehát egyik intézmény akkor veheti ki állományából a tanulót, ha egy másik intézmény átvette őt és ezt a korábbi iskola felé hivatalos nyilatkozatban igazolta.

Tanulói jogviszony tanköteles korban csak speciális esetekben szüntethető meg pl. suliból való kicsapás, végleges külföldi távozás vagy olyan egészségi állapotromlás esetén, amely lehetetlenné teszi a tanulmányok bármilyen formában történő folytatását. Tanulói jogviszonyt szüneteltetni csupán három esetben lehet, de erről később lesz szó.

Nkt. 53.§ (2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés,
g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján.
5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.


Tankötelezettség teljesítése

Kétféle módon történhet ez.

Nkt. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.


Milyen intézményekben teljesíthető a tankötelezettség?

Azon magyar tanulók számára, akik Magyarországon élnek, az állam kijelöli a köznevelésben résztvevő intézményeket. Ezek azok az iskolák, amelyek közül a családok választhatnak. Az állam biztosítja, hogy a köznevelés az általa meghatározott kritériumoknak megfelelően működjön. Ehhez a törvényben rögzített módon engedélyezi, nyilvántartja és ellenőrzi a közoktatás szereplőit.

Nkt. 45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.


Külföldi intézmények

Itt most nem a közismertebb jelentését használom ennek a kifejezésnek. Nem azokról a külföldön működő intézményekről van tehát szó, amelyekhez magyar tanuló csak úgy kapcsolódhat, ha maga is külföldre költözik (egyedül vagy a családjával), és beiratkozás után fizikálisan is részt vesz az intézmény által biztosított tanórákon.

Külföldi intézmények alatt most azokat a magyarországi tagintézménnyel nem rendelkező iskolákat értem, amelyek az oktatást és/vagy a számonkérést e-learning formában, illetve közös megállapodás alapján egyéb módon valósítják meg. Ezek a sulik a tanulóiknak lehetőséget biztosítanak a világ több országából kapcsolódni hozzájuk úgy, hogy közben a hozzájuk 'járók' nem utaznak sehova, hanem otthonukban tanulhatnak. A tanuló (ill. a családja) tandíjat fizet, az intézmény pedig értettségiig kísérheti őt.

Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy egy külföldi intézményben szerzett érettségi sohasem kompatibilis egészében a magyar érettségivel, mint ahogyan az érettségit megelőző tanulmányok sem. Viszont nemzetközi egyezmények értelmében bármilyen külföldi tanulás, amely az adott országban elismert intézményben valósul meg, beszámít a későbbi magyar tanulmányokba. (Vagyis egy francia intézménynek francia állami elismervénnyel kell rendelkeznie, nem magyarral.)

Hogy milyen mértékben számítanak bele a külföldi tanulmányok a magyar továbbtanulásba, azt mindig annak a magyar iskolának az igazgatója dönti el, amelybe a tanulót a külföldi tanulmányok után be szeretnénk íratni, de kérésre a Oktatási Hivatal is informál és hitelesít.


Tanulói jogviszony szüneteltetése

Három eset létezik, amikor Magyarországon élő tanköteles magyar tanuló tanulói jogviszonya törvényesen szüneteltethető.

Nkt. 56.§ (2) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

Nkt. 91.§ (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.


De mit jelent a "külföldi tanulmányok alatt"?

Mivel a Magyarországon élő magyar tanulók vagy iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthetik a tankötelezettségüket (ld. fentebb), és mivel a tankötelezettség teljesítéséhez csak az állam által elismert intézmények választhatóak (ld. szintén feljebb), ezért a magyar jogértelmezés szerint a tanuló kizárólag úgy folytathat külföldi tanulmányokat, ha ezen tanulmányok idejére külföldre is költözik. Máskülönben nem tud megvalósulni az itthon élő tanulókra vonatkozó fenti két törvény.

"Nkt. 45. § (7) bekezdése* (ld. lentebb) adja meg a választ azzal, hogy csak a felsorolt intézményekben van lehetőség a tankötelezettség teljesítésére Magyarországon élő magyar tanuló számára. A szülő döntési joga csak a tankötelezettség teljesítésének módjára terjedhet ki. A tankötelezettség teljesíthető oly módon, hogy a tanuló rendszeresen iskolába jár, de oly módon is, hogy magántanulóként tesz eleget a kötelezettségeinek.

Mindkét megoldás esetében fennáll azonban jogviszony az iskolával, értelemszerűen vagy azzal, ahova rendszeresen jár a tanuló, vagy ahol magántanuló. Itt kell számot adnia teljesítményéről a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésében** (ld. lentebb) meghatározott módon.

A tankötelezettség teljesítésére vonatkozóan ettől eltérő szabályokat az Nkt. csak abban esetben enged, ha a magyar állampolgár tanuló külföldön tartózkodik, és tankötelezettségét külföldi intézményben teljesíti."
(Idézet az egyik hivatal leveléből.)

______________________

Nkt. 45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
** EMMI 64.§ (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (...).


Akkor tehát nem törvényes a 'magyar tanuló - külföldi suli'?

Sajnos nem. Azért sajnos, mert én is örömmel vettem volna tudomásul, ha lehetne legálisan ehhez a megoldáshoz folyamodni. A törvények értelmében azonban nem lehet. Hiába jelent meg a HVG-ben, hogy ez törvényes; hiába nyilatkozik a külföldi intézmény igazgatója úgy, hogy törvényes; hiába mondják azok, akik már 'szabadon' tanulnak, hogy ez törvényes - nem az. Attól, mert többen mondják, még nem lesz az.

Ezen a helyzeten nem fogok most már sokat lelkizni, csak még egyszer utoljára fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a törvényeket ebben a kérdésben egyféleképpen lehet értelmezni. Nem azért, mert én ezt szeretném (nem ezt szeretném). Nem is azért, mert én önkényesen így értelmezem (alaposan utánajártam). Hanem, mert azok a rendeletek, amelyekre fentebb hivatkoztam, erre az egyféle végkövetkeztetésre viszik a jogértelmezőket. Ha valakinek gondja lenne a hatósággal, akkor is ezt az összefüggést vezetnék le neki.

A külföldi suli lehetősége tehát nem egy törvényi joghézag, így nem valódi lehetőség. A sokat idézett Nkt. 91. paragrafusa, amelynek értelmében magyar tanuló korlátlanul folytathat külföldi tanulmányokat, jelenleg nem vonatkozik olyanokra, akik nem élnek külföldön. És ez gyakorlatilag kizárja a magyar tagintézménnyel nem rendelkező külföldi iskolákat a hazai oktatási palettáról.

Persze, a magyarokat azért nem kell félteni: még így is többféle variánsa lehet az otthontanulás törvényes kivitelezésének, ami az iskolai státusztól a vizsgákig változatos megoldásokat tesz lehetővé. Nem vagyunk tehát elveszve vagy felettébb megfosztva, de tudni kell, hogy meddig és tovább már nem - amennyiben a törvény-adta lehetőségek keretein belül szeretnénk maradni. Ha meg nem, akkor...

Annyit még hozzátennék, hogy természetesen lehet becsukni szemet-fület és úgy tenni, mintha homályos lenne a jogszabály és nem tudnánk, mi a helyzet, de az az igazság, hogy pontosan tudhatjuk, hogy mi a helyzet. És ennek az ismeretnek a birtokában lehet ilyen vagy olyan döntést hozni - mindenkinek a prioritásaihoz és a lelkiismeretéhez mérten -, csak ne mondjuk, hogy egy adott döntés 'törvényileg belefér', hogyha egyszer nem fér bele.


Hogyan lehetne a problémát orvosolni?

Van egy helyzet most, de nem biztos, hogy bele kell nyugodni, hogy ez már mindig így marad. Akinek fontos ez a téma, az gondolkozhat azon, hogy hogyan is lehetne a magyar törvényekkel kompatibilis megoldássá tenni, ami most még nem az.

Első lehetőség, hogy a virtuális fizikálissá válik. Szükség lenne a külföldi intézmény magyarországi tagintézményére, amely fizikális valójában jelen van nálunk. Ennek az intézménynek aztán nyilvántartásba kell vetetnie magát az állami törvények szerint. Ezzel együtt engedélyezési eljáráson kell keresztülmennie, amelyben megvizsgálják, hogy adottak-e a fizikai feltételei a tanulásnak (pl. ahány tanulót fel szeretnének venni, annyi szék stb.), illetve a pedagógiai programját is megnézik.

Ilyen feltételek nyilvánvalóan nem vagy csak igen nehezen vállalhatóak külföldi intézmények számára. Nem is gondolom, hogy megérné nekik a többletköltséget, a macerát, meg a 'tanítási szabadságuk' föladását az, hogy a hazai törvényeknek megfelelve magyar tanulóik is lehessenek.

A második lehetőség egy államilag elismert intézménybe bekapcsolódni. Egy épülettel és infrastruktúrával már rendelkező intézményhez társulva magántanulói program vagy egyéni tanrend keretében megoldható lenne a külföldi iskolával együttanulás. Az árképzés ez esetben okozhatna némi fejtörést, hiszen a két intézménynek valami módon osztoznia kellene az állami normatíván vagy a család által befizetett tandíjon.

Harmadik lehetőség a törvényváltoztatás kieszközölése lehet. Ha maguk a külföldi intézmények 'mennének el' lobbizni azért, hogy Magyarországon is lehessen a tanszabadságnak ezzel az eszközével (az e-tanulással) élni, az sokaknak nagy segítség lenne. És nem csak a szabadon szárnyalni akaróknak, hanem például olyan családoknak is, melyekben a tanuló tartósan beteg és a kirendelt iskolának teljesíthetetlen feladatot jelent a törvényi kötelezettség teljesítése: vagyis házhoz kijáró 'mobil' pedagógusok biztosítása.


Ha már mégis léptünk és nem akarunk visszafordulni, akkor fontos tudni...

Az iskolai oltásokról a korábbi (leszedett) posztban már írtam. A lényeg, hogy ezt a magyar intézmények hivatalból számon tartják és adott esetben az otthontanuló gyerekeken is 'behajtják'. Mivel ezeket az iskolákat ellenőrzi a hatóság, ezért valószínű, hogy felelősségük tudatában tájékoztatják is a tanuló családját az aktuális iskolai oltáskötelezettségről.

Egy külföldi intézmény azonban kívül esik a magyar hatóság látókörén. Nyilván a 'szervek' nem fogják a külföldi sulit informálni a magyar egészségügyi szabályozásról, ezeknek az intézményeknek pedig nem kötelességük tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon. Így viszont minden esetben a szülőkre hárul a feladat, hogy gyerekorvosuknál utánajárjanak: mikor milyen oltást hol kell, hogy megkapjon a gyerekük.

Egy hasonlóan fontos információ azok számára, akik családi pótlékot (vagyis iskoláztatási támogatást) vesznek fel tanköteles korú gyermekük után: tanulói jogviszony szüneteltetése esetén bejelentési kötelezettségük van a hivatal felé. Annak nem jártam utána, hogy ez a bejelentés pontosan mit von maga után, de mindenesetre ezt is meg kell tenni.

"Bejelentési kötelezettség (adatváltozás)
A családi pótlékra való jogosultság kötelezettséget is von maga után. Az ellátásra jogosult személy a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni: (...) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését (...) Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!" Forrás


Kérés: Az itt olvasott jogszabályok és értemezésük az általam megkérdezett több illetékes hivatali személy álláspontjából lett összerakva, ezért meglehetősen biztos vagyok abban, hogy nem csúszott félre a posztom végkövetkeztetése. Amennyiben tudomásod szerint mégis pontatlanul vagy teljesen hibásan értelmeztem a törvényi összefüggéseket, úgy kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot, hogy tisztázhassuk, melyikünk látja pontosan. Ha szükséges, bármikor kijavítom, amit nem jól tettem össze. Köszönöm szépen.



2015. február 7., szombat

Tanulhat-e magyar tanuló külföldi intézményben?




Kedves Olvasók!

Itt korábban egy írás volt olvasható arról, hogy tanulhat-e magyar tanuló külföldi intézményben. Mivel azonban utóbbi napokban több kedves (és kevésbé kedves) noszogató szót kaptam azzal kapcsolatban, hogy a törvény hatályos rendelkezéseiről szóló információim a témában nem naprakészek, ezért úgy gondoltam, hogy időszerű lenne még komolyabban utánajárnom a helyzetnek. Ameddig ez és az írás aktualizálása meg nem történik, addig a mostani posztot eltávolítom.

Újabb információ: Az utánajárást ezennel befejeztem, és úgy döntöttem, hogy mégsem aktualizálom ezt a posztot - helyette inkább 'sértetlenül' megőrzöm. A blogra viszont többet nem fog fölkerülni (azok miatt, akik 'félnek'). De el lehet azért kérni az oldalsávban található e-mail-címemen: dokumentum fájlban csatolmányként tudom továbbítani annak, akit érdekel, mit írtam korábban. A régi poszt helyett készült egy új, amiben megosztom mindazt, amire újabban eljutottam. Ezen a linken elolvasható.

Szeretettel:

Eszti





   

Szívesen olvastátok