Otthontanulós izgatottság

Elkészült végre... Azt hittem, fél óra alatt megleszek vele, de nem: egy egész délután kellett mókulnom rajta. Kedden ugyanis átiratkoztattuk a gyerekeket az új suliba, szerdán pedig nem éppen sebtiben, de elkészítettem a négy gyerek egyéni munkarend kérelmét. Utóbbi vett igénybe egy teljes délutánt.

Agyaltam rajta, hogy hogyan fogalmazzam meg jól a dolgokat. Azt szerettem volna, ha egyszerűen, egyenesen és teljesen igazat írok, de ugyanakkor értelmesen végig tudom vezetni a Hivatal emberét azon az érvelésen, amely végén meggyőzőnek hat az a konklúzió, hogy az egyéni munkarend a jó megoldás a gyerekeknek.

Számtalanszor újrafogalmaztam és sokat csinosítottam az írást, mire meglett az a verzió, amit tiszta lelkiismerettel és elégedett szívvel tudok útjára engedni: mert az indoklás igaz lett, de érthető is. Ha nem fogadják el, akkor is ez a legjobbam, amit meg tudtam írni.

Picit aggódom azon, hogy minden gyereknek minimális módosítással, de ugyanazt az indoklást adtuk be. De hiszen, mind a négyüknél azonos a családi életvitelbeli sajátosság, amely indokolttá teszi az egyéni munkarendet. Talán nem lesz ebből baj. Nem akartam mást írni, nem éreztem, hogy helyénvaló vagy értelmes dolog lett volna teljesen eltérő módon megfogalmaznom ugyanazt a helyzetet.

Dilemmáztam kicsit azon is, hogy hány évre kérjük az engedélyt. Ha irreálisan hosszú időre kérem, akkor már ezért is visszadobhatják, meg azt nehéz is indokolni, hogy miért annyi. Ugyanakkor nem szívesen kértem volna mindössze egy évre. Mivel több gyerekünk is érintett az egyéni munkarendben, számunkra családilag nagyobb nyugalmat ad, ha egyszer megszerezzük a papírt és az évekig "kitart". Így egyszer kell izgulni azon, hogy mindenki megkapja-e, nem pedig minden újabb tanévkezdés előtt.

A Oktatási Hivatal weboldalán az egyéni munkarendről szóló tájékoztatóban egyébként az van, hogy alapjáraton fél vagy egy tanévre célszerű kérni, de lehet hosszabb időszakra is, ha indokolt. Mi végül a 3 kisebb gyereknek 4 évre kértük, nagyfiunknak pedig 8. osztály végéig, azaz 1 tanévre. Direktben nem indokoltuk, hogy miért annyi, amennyi. Úgy gondolom, a rendes indoklásunkból kiderül, hogy életvitelünk a tervek szerint hosszú távon sem fog jelentősen változni.

A hivatalos kérelem-beadási határidőből pedig kicsúsztattuk magunkat. De azért ez okkal történt és amúgy van is rá "alibink". Az ok az volt, hogy szerettük volna bizonyos törvényadta kedvező hullámokat meglovagolva jobb helyzetbe hozni magunkat a Hivatal előtt. Július 1-jével ugyanis az Alkotmánybíróság nyomására az egyéni munkarend kérvények elbírálását is érintő törvényi módosítások léptek életbe, amelyek sokkal jobb feltételeket biztosítanak, mint amik korábban voltak. Ebbe nagyon szerettünk volna beleesni.

Június 15-e volt amúgy az egyéni munkarend kérelmek normál beadási határideje, de - így a törvény - ha olyan körülmények merülnek fel, melyek miatt a gyerek nem fog tudni suliba járni, akkor más időpontban is be lehet adni.

Mi július elsejéhez képest is meglehetősen messzire elcsúsztattuk ezt az egész egyéni munkarend kérvény beadósdit. Nem terveztünk ennyire későn lépni, de hát június vége felé váratlanul 2 hétre kórházba kerültem. Utána meg még hetekig jobbnak láttuk, ha inkább pihenek. A kórházi előzmények miatt a lehető legkésőbbi nyárközépi időpontra alkudoztuk ki az új sulis beiratkozást, hogy a közel 300 km-es utat az intézményig (meg ugyanennyit vissza) minél későbbi terhességi hétben kelljen megtenni. Sajnos ugyanis a beiratkozást a jellapot itthon kitöltve, postázva, nem lehetett megoldani - muszáj volt személyesen megjelennünk.

Most, hogy a beiratkozáson meg az egyéni munkarend kérvény összerakásán végre túlvagyunk, pénteken postára adjuk a kérvényeket és onnantól mehet az izgulás, hogy miként fogják elbírálni. Ha nem érzik szükségét annak, hogy bármilyen pontosítást kérjenek, akkor a küldemény beérkezésétől számítva 8-10 munkanapon belül meglesz a válaszunk.

Ha valamilyen pontosítást kérnek, akkor elvileg 60 napon belül kell válaszoljanak, de szerintem az inkább pár hét lenne. Az új szabály szerint tanévkezdés előtt mindenképpen le kell fusson a kérelemre adott válasz, még úgy is, ha a szülők nem értenek egyet a verdikttel és közigazgatási eljárást indítanak.

Meglátjuk, mit kapunk. És igaz, hogy egy esetleges nemleges határozatra van "B" tervünk is, de az meglehetősen elbonyolítaná az életünket, így inkább hadd ne kelljen vele élni. A helyzet mindenesetre kétesélyes, viszont nem igazán aggódunk ezen. Sőt, bizakodóak vagyunk.

Bizakodásunk alapja persze nem a kérelem-indoklásunk szuper bebiztosítottsága, vagy a Hivatal elfogulatlan jóindulatába vetett megingathatatlan reménység. Az Úrra bíztuk magunkat. Tudjuk, hogy az Ő kezében van a Hivatal döntése, a kérelmünk sorsa, a mi sorsunk is - és Nála mind a három jó kezekben van.

Így.tehát.most.várunk.meg.azért.izgulunk.is.mert.végülis.nem.tudjuk.mit.kapunk.