Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hét gyerkőccel meg két kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
_____________________________________________________


2021. március 30., kedd

Bemutatkozik: BORSÓ




Szeretnénk hírt adni legújabb családtagunkról. Ő Borsó, aki nemkutya. Nem kutya, hanem egy kisember, aki itt fejlődik a pocakomban. A hetedik gyerkőcünk ő, akinek az érkezése nekem nagy öröm, a többieknek meg... no, ezt majd később mesélem el. Míg a hírt emésztgeted magadban (7 ! gyerek), gondolom kíváncsi vagy, hogy miért és honnan jött ez a név. Röviden: valami kellett. Hosszabban: szerettem volna őpocakságát valahogyan hívni, amikor családon belül róla beszélgetünk.

A baba, babóca, pocaklakó, bár aranyos elnevezések, így hetedszerre nekem egy kissé elcsépeltek már. Így ez egyszer szerettem volna valami igazán frappáns ötlettel előállni. Nyugi, nem kell fejet csóválni, a név egyelőre csak születésig valid. Nem ez lesz a kisgyerkőc rendes, anyakönyvezett neve.

A Bors fiúnév amúgy létezik, a Borsika lánynév is, a Borsó azonban nincs benne az aktuális névjegyzékben, így jelenleg Magyarországon utónévként nem választható. És, bár eddig sem voltunk szívbajosak a ritka nevek adásában, azért ennyire nem vagyunk elvetemültek, hogy egy ilyen nevet bevállaljunk. Persze még lehetünk azok, hehe. Na jó, csak húzlak ám. (De lehet, hogy nem. Pár hónap és kiderül.)

Borsó ötlete egyébként egy Helza lányommal kapcsolatos emlékből jött. A születése előtti időszakban ugyanis Bónak neveztem itt a blogon: mivel ő egy aranyos kis baBÓ. Ez annyira megmaradt egyik olvasómnak, hogy amikor Helza születése után egyszer találkoztunk, ő afelől érdeklődött, hogy hogyhogy végül nem Bó lett a neve?

Most, ezt továbbgondolva lett a kisgyerkőc BOrsó. Tudom, nem egy nagy magyarázat, valakinek talán borsódzik is tőle a háta, de hát, ez van. Én blogom, én fura ötleteléseim, hehe.

A család egyébként nagyon jól fogadta. Van ez a mondás nagycsaládosok körében, hogy a gyerekvállalás felvállalása a család és az ismerősök előtt a harmadik-negyedik gyereknél a legnehezebb. Mert ekkor még a környezet úgy gondolja, hogy az anya (mert csakis őt traktálják ilyenekkel) meggyőzhető, eltántorítható a még nagyobb család vállalásától, ezért ekkor még fejcsóválnak, rossz dolgokkal riogatnak, próbálnak leérvelni - olykor akár bántóan is.

Azonban valahol az ötödik-hatodik gyerek körül megszűnnek a kellemetlen kérdések, mert addigra az emberek felfogják, hogy a férjeddel együtt reménytelen eset vagytok. Így beletörődnek a helyzetbe, azaz elfogadják, hogy nálatok ez van: időnként jönnek újabb babák.

A babahírre nálunk a gyerekek visszafogott mosolyuk mögé rejtették örömüket, kivéve Domot (18) meg a kislányokat, akik láthatóan meglehetősen lelkesek voltak. Dom reagálása érthető volt: már régóta presszionált minket a tesódologgal kapcsolatban és most végre teljesült a vágya. A kislányok meg egy újabb kislánytesó reménysége felett örvendeztek olyan nagyon. Természetesen a tesók között Dom vezetésével rögtön megindult nem-ügyben az esélylatolgatás, amire már a gyerekek közül mindenki nagyon lelkes lett. Mert ugye, ha fiú lesz, akkor öten lesznek a srácok, ha meg lány, akkor hárman a lányok.

Meg azért is, mert van egy, a gyerekek körében igen népszerű családi hagyományunk, amely bizonyos jó dolgot az új baba neméhez köt. Vagyis, ha kiderül, hogy Borsó lány, akkor az egész család (még a születése előtt) moziba megy. Ha viszont az derül ki, hogy fiú, akkor étteremben költünk el egy közös vacsit. Szóval ezek miatt szelíden egymásnak feszültek a nemek, hiszen senkinek sem volt mindegy, hogy mi lesz a kistesó - meg persze a felvázolt közös program.

Mindenki ismertette a saját preferenciáit és mindenki meghallgatta a többiekét. De, mivel nem volt túl sok variációs lehetőség (hiszen vagy fiú lesz, vagy lány), elindult a hetekig tartó névvadászat... No, itt már különvonultak, mi szülők meg úgy döntöttünk, ráérünk később tudatni velük, hogy nem kívánunk segítséget igénybe venni: ha itt lesz az ideje, önállóan is el tudjuk nevezni a kicsit. Hamarosan azonban már röpködött a "Legyen Gandalf!", "Legyel Lili!" javaslatözön.

Az ötleteik izgalmasak voltak, és már kicsit realisztikusabbak is, mint kisebb korukban. Most nem kerültek elő kutyanevek, mint korábban (Zeki, 12, születése előtt valamelyikük a Brúnó nevet találta ki neki, egy barát család vizslájának a neve után). Azért nem kifejezetten ezek voltak azok a nevek, melyekre szívesen igent mondtunk, bár a srácaink aranyosak voltak és méltányoltuk, hogy ennyire tevékenyen részt kívánnak venni az új családtag nevének kiötlésében.

A babahírre való reakciókra visszatérve, a nagyszülők is őszinte boldogsággal a hangjukban fogadták a dolgot. A többi ismerős, családtag pedig valószínűleg nem közvetlenül tőlünk fogja hallani a hírt, hanem mondjunk facebookon vagy más rokonoktól, így nem tudjuk majd, mi lesz az első reakciójuk. Azért, gondolom, itt-ott a vacsoraasztalnál meg fogunk jelenni beszédtémaként, de ez a rész meg nem igazán érdekel. Eddig tehát nálunk is bejött a nagycsaládos papírforma: a hetedik gyereket már mindenki jól viseli (aki meg nem, az ezt az infót nem köti az orrunkra).

Borsó egyébként őszi gyerek lesz. Érkezése szeptember közepére várható, de ez persze nem biztos. Volt itt pár dolog a várandósság első időszakában, ami miatt akár előbb is érkezhet, de erről majd egy másik posztban. Ha 2 héttel előbb jön, akkor nyári gyerek lesz. Viszont a mi gyerekeink, amikor békén hagyják őket, akkor a kiírt időpont után 1-2 héttel szoktak elindulni. Borsó tehát nyár végétől szeptember végéig bármikor érkezhet. Akármikor jön is, örülni fogunk neki, mert nagyon várjuk.




7 megjegyzés:

  1. Kedves Eszter! Szívből örülök legkisebb gyermeketek érkezésének! Nagyon áldott hónapokat kívánok, nyugodt várakozást, erőt! :)

    VálaszTörlés
  2. Az előbb lemaradt az aláírás.
    Sok Rátok gondolással: Szilvi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szükségünk is lesz mind a háromra, szóval köszönöm szépen a ránk gondolást, Szilvi! :)

      Törlés
  3. Nagyon örültem, amikor olvastam a hírt, csak épp nem tudtam visszajelezni. Azóta többször eszemne jutottál. Ma olvastam a következő bejegyzésed. Nem is tudtam, hogy ilyen is van. Kívánok sok erőt neked és hogy minél előbb jobban legyél és az öröm felülírja a szenvedést.

    VálaszTörlés
  4. Szia Eszti! Én is örülök a kicsi Borsónak és remélem, minden rendben lesz, hamarosan túlleszel a nehezén...! Mi is a hetediket várjuk, csak kicsit később-őszre. Szóval át tudom érezni valamelyest, amikről írtál... ;) Szeretettel: Anna

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Anna! És gratulálok a hetedik gyerkőcötökhöz.

      Törlés

Szívesen olvastátok