Ma délben meglátogatott a védőnőnk. Már hónapok óta nem láttuk egymást... Rákérdezett az ovira- hogy járunk-e. Elmondtam, hogy már hónapok óta NEM- meg azt is, hogy Doda szavakat olvas. Megmutattam az általam kreált gyakorló füzetet is. Így a kettő együtt nem tűnt aggasztónak a számára, sőt, fel is ajánlotta, hogy megcsinálják neki a 6 éves státuszt is (általános ismeretekről tájékozódót), ha megyünk holnap dokihoz- mert ugye menni kell.
F. kicsit aggódott, hogy túl sokat mondtam el neki és lehet "fölnyom" az oviban, akik cserébe majd "ránk uszúlnak", de én nem aggódom. Olyan mindjártbeiratkozunkasuliba- feelingem van. Nagyon jó érzés, izgalommal várom!:)
A hetekben F. felveszi a kapcsolatot a választott háttérsulinkkal, meg leérdeklődi azt a bizonyos iskolaérettségi vizsgálatot, hátha megcsinálják nekünk ott- az itteni nev. tanácsadóból köszönjük nem kérünk, ha egy mód van rá. Bár, más forrásokból azt hallottam, hogy erre talán nincs is szükség (mármint a vizsgálatra)- nem látok tisztán, de most már itt az ideje kiderítenem...
Kifelé menet még érdeklődött a védőnénink arról, hogy hogyan tervezem itthon, milyen ütemben haladnánk a tananyagban, meg ilyenek- örültem, mert végre nem döbbent megütközéssel találkoztam az otthontanítás kapcsán, hanem őszintének tűnő érdeklődéssel. Úgy tűnik, értékeli a munkámat, ahogy a gyerekekkel foglalkozom. De legalábbis úgy csinált, mintha.:) Mindegy, nekem így is, úgy is jólesett az érdeklődése.
Csak ne sűrítsük a találkozást- ha olyan gyakran kérdez csak ránk, ahogy eddig is, akkor nyugodt vagyok, mert jobb' szeretem, ha hagynak 'dolgozni a nagy gyerekműveimen', és nagy ritkán eldicsekedhetek az eredményekkel.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése