Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hét gyerkőccel meg két kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
_____________________________________________________


2009. február 20., péntek

Munkagyerek


"Munkagyerek"- ezt a címet adta F. (=férj) az egyik régi, telefonnal felvett videónknak, amin Náti a saját pelusával kitotyizik a szemeteshez, hogy eldobja (megtanítottam). Előtte nemrég tanult meg járni. Ez a cím nagyon jól illik a mostani történésekhez...

Úgy gondoltam, hogy jót tesz a gyerekeknek, ha állandó feladatot kapnak, amiért felelősséget kell vállalniuk. Doda már hetek óta kérlel, hogy hadd segíthessen valamiben. Ma beadtam a derekam és kidolgoztam 'A Rendszert'.:) Így mától a leosztás a következő:

- Náti: söprés az ebédlőben a kis söprű és lapát segítségével (kicsi ebédlőnk van, egyben az előszobával)

- Rafi: felmosás a fürdésük után (felmosóval) + ő oszthatja ki, hogy melyik gyerek mit pakoljon a játszószobában rendrakáskor (feltétel, hogy magát is be kell osztania)

- Doda: terítés és asztalleszedés

Még nem tudom, hogy hogyan fog működni a dolog. Tudom, hogy elkerülhetetlen a feladattanulás közbeni slendriánság, vagy munkabaleset, és tudom, hogy ezzel semmi gond, ha nem állandósul, de az igazat megvallva jobb szeretnék most tartózkodni a gyerekkezek okozta maszatolástól és szívesen maradnék a magam ura a lakásban. Persze az nem válna annyira a hasznukra, mint ez.

Külön posztban alkalomadtán beszámolok majd a fejlődésről, amit tapasztalok rajtuk a munkavégzés és a felelősségvállalás kapcsán.

Valahogy azt remélem, hogy a munkára nevelés is segíti majd a fiaim boldogulását, és növeli a kedvességüket az Úr szemében (tudom, hogy csak a szív lehet kedves az Úr előtt, de úgy hiszem, hogy a munka valamiképpen segít nekik megismerni a saját szívüket...)

"Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az Úr törvényében gyönyörködik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz." (Zsolt. 1:1-3)





Íme, a fent említett félperces 'Munkagyerek' videó az akkor kb. 1éves Nátival.



4 megjegyzés:

  1. Nagyon édes. :)
    Az elején nem egyszerű, de amikor már megtanulják jól a feladatokat, tényleg segítség lesz a segítség. :) Kitartást!

    VálaszTörlés
  2. Na, hát ez nagyon tetszik! Mi is kezdjük beosztani a feladatokat! Úgy vagyok vele, hogy egyszer úgyis el kell kezdeni és bármikor is kezdik, egyből senkinek sem megy. Nálunk a porszívózás a menő munka! :)

    VálaszTörlés
  3. Köszi, Kamilla. Még nem látom a dolog végét, csak van egy jó érzés bennem, azzal kapcsolatosan, amit teszek. Tudom, hogy hasznos nekik, de azt szeretném, hogy ne csak egy fellángolás legyen a részemről, hanem tartós tudjon lenni- ez persze az én állhatatosságomon múlik.

    VálaszTörlés
  4. git, a porszívó nálunk is nagy kedvenc!(sajnos nem túl gyakran használom, ezért olyan kuriózum-féle is...:D)

    Gondolkoztam is, hogy esetleg azt is beosszam. Végül azért nem került föl a teendők listájára, mert az volt az alapelvem, hogy olyan munkákat válogassak, amit képesek megtanulni jól végezni- nálunk a porszívó nem ilyen, mivel a szobákban padlószőnyeg van, amit nehéz hatékonyan porszívózni felnőttként is, gyerekként meg szinte esélytelen (nagyon rá kell nyomni a fejet a szőnyegre a megfelelő hatáshoz).

    Azért ha porszívózom, akkor muszáj hagyni őket egy kicsit 'segíteni'. Amikor ezt megengedtem, akkor az elején mindenki rávetette magát a porszívócsőre, amiből veszekedés, meg rivalizálás lett. Szóval, lehet, hogy most röhögni fogtok, de én felosztottam a porszívózás fázisaiban való segítést a 3 nagyobb között!:D

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok