Mi tehát a baj a Mikulással?
1. A valóság elferdítése
Ezt rendes nevén hazugságnak hívjuk. És nem hiszem, hogy szépíteni kellene: amit a télapóról mondunk a gyerekeinknek, arról tudjuk, hogy az nem úgy van, mégis mondjuk nekik éveken keresztül. Szerintem nem helyes a gyerekemet úgy tanítanom igazmondásra, hogy közben én magam éppen neki nem mondok igazat.
2. Télapó jelleme Istenére hasonlít
Lássuk csak, vegyük sorban:
- jóságos
- mindent lát
- személyesen ismer mindenkit
- megjutalmaz vagy megbüntet aszerint, hogy mit cselekedtél
- szerte jár a földön
- lehet tőle kérni
- természetfeletti
3. Mikulás és Isten ősz öregember-ábrázolása
Elgondolkoztam. Nem lehetséges, hogy kisgyerekként azért képzeljük Istent felhőkön ülő jóságos öregembernek, mert rejtetten a télapó-sztereotípia él a fejünkben Őróla?
4. A gyerekeknek valami nagyon téveset közöl
Miben különbözik Isten és a Mikulás?
Isten nemcsak jóságos, de igazságos is. Őt nem lehet néhány jó cselekedettel lekenyerezni. Isten meg fog ítélni minden tettet, minden gondolatot és minden szívbéli szándékot. Nem évente egyszer kell jónak lenni az ajándékért, hanem mindig jónak kell lenni. És erre soha egyetlen ember sem lesz képes. Tehát teljesen értelmetlen dolog tanítani a gyerekeket azért munkálkodni, hogy elnyerjék akár a Télapó, akár Isten tetszését a jó cselekedeteikkel, mert a dolog eleve halálra ítélt próbálkozás. Bármennyi jót is teszek, a szívem gonoszsága miatt Isten el fog ítélni és a jutalmam a kárhozat lesz. Ebből a nyomorult helyzetből Jézus Krisztus mutatta meg a kivezető utat. Ha Úrrá teszem az életemben, akkor Isten eltörli minden gonoszságomat, új emberré tesz és a mennybe ad polgárjogot. Hálám jeléül, és mert az életemet már nem én vezetem, hanem Isten, e két dolog miatt igyekszem a jót tenni.
A Télapóba vetett hit azt sugallja, hogy bármit is teszek év közben, a Télapó úgyis elnézi azt nekem, ha megígérem, hogy jövőre jobban fogok igyekezni. Ez egy újabb hazugság, hiszen januárban már senki sem emlékszik erre az ígéretére. Lehetséges, hogy ez a korai tapasztalatunk az alapja annak a reflexünknek, hogy szorult helyzetben fűt-fát megígérünk a másik embernek, vagy akár Istennek a kimenekedésünkért cserébe? Aztán amikor elmúlik a szorult helyzet, már nem olyan fontos az ígéret betartása...
Isten év közben is tud rólad és rólam. A télapózás azt sugallja, hogy vannak az évnek olyan időszakai, amikor senkit sem érdekel, hogy jó vagyok-e. Más kiemelt alkalmakkor pl. december 6-a közeledtével viszont hirtelen mindenkit az érdekel, hogy jó voltam-e.
Isten szent vagyis bűntelen- előtte nem lehet mentegetőzni. Télapó mintha hajlana arra, hogy meggyőzzed arról, hogy te milyen jó kisgyerek voltál az elmúlt évben. Vagyis ahelyett, hogy józanul mérlegelni és a rossz tetteket a nevén nevezve őszintén bocsánatot kérni tanítanánk meg, önigazolásra szoktatjuk a gyerekeket azzal, hogy a télapó ölébe ültetjük a kicsinyeinket. Hiszen nincs más jó válasz, amikor megkérdezi a Télapó, hogy jó voltál-e, mint azt válaszolni, hogy igen, hogyne...Ez egy nyilvánvaló hazugság. Talán a legtöbbünknél itt gyökerezik ez az önáltatás, hogy Istennél jók vagyunk, jobbak, mint mások.
Érdekes, hogy Mikulásnak, ennek látszólag jóságos személynek krampuszok a segítői. Eleve téves dolgokat közvetít és elbagatellizálja az ördög hatalmát a barátságos, nevetgélő, bár félelmetes, mégis teljesen ártalmatlan lényként való megjelenítés. De hogy még jó barátja is a látszólagos jónak a látszólagos gonosz- ez aztán szépen összemos mindent a gyerekfejekben. Szerintem ez is alapja annak, hogy ma sokan jó pajtásuknak, havernak tekintik sátánt. Aki igazán jó arc, és nem vonja meg tőlünk azokat a dolgokat, amiket Isten irigységből eltiltott, mert nem akarja, hogy jól érezzük magunkat. Akivel együtt lehet buliznia pokolban. Pedig mi sem áll távolabb az igazságtól. Sátán nem haver, hanem ellenség. Hatalmas, intelligens és gonosz lény, aki gyűlöli az embereket és nyomorba akarja őket dönteni- földi nyomorba, testi nyomorba, szellemi nyomorba. És mivel igen okos, ezt körmönfont módon teszi. Nem játszik nyílt kártyákkal, hanem megtéveszt, mert hazugság atyja, és amikor hazudik, akkor a magáéból szól, mert nincs benne igazság.
5. Mikulás-ünnep az ember alapvető szükségleteit szólítja meg- de téves következtetésre jut
Mindenki vágyik a természetfelettivel való találkozásra. Minden ember vágyik arra, hogy valaki szeresse, és elfogadja. Jó lenne egy mindentudó valakit magunk mellett tudni. Szeretnénk, ha a vágyaink egycsapásra valóra válnának. Azt is, hogy megdicsérjenek és jutalmat kapjunk, s félünk attól, hogy büntetésben fog részesülni. Szeretnénk jó dolgokat tapasztalni és szeretnénk, ha a rossz dolgok és a nehézségek eltűnnének az életünkből. A gyerekek is erre vágynak. Ezek a szükségletek és félelmek Isten jelenlétében oldódnak fel. Télapóval való találkozás lehetősége, mint minden más: pótszer, ami csupán felkavarja a vágyakat. Megízleltet valamit a csodából ("de jó lenne, ha tényleg létezne egy ilyen valaki"), de nem képes betölteni az elemi szükségletet.
6. Veszít a gyerekem azzal, ha nem kap csokimikulást a csizmájába?
Ha igazságosak akarunk lenni, akkor azt mondjuk, hogy néhány darab édességet, meg némi szívfájdalmat. Komolyra fordítva: nem kizárólag a csokimikulás, meg a Télapóra várakozás adja meg a gyermekkor jellegzetes hangulatát, bár sokan így gondolják.
7. A télapózósokhoz való helyes hozzáállás megtanítása
Aki nem várja a Télapót, annak felebaráti szeretetből lehet egy jó lecke ez az ünnep. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy tartsák tiszteletben a többi társuk hiedelmeit. Nem illik leszólni és leleplezni a Télapót, hisz annak, aki hisz benne, ez fontos. Nem-mikulásozásunk elején elmagyaráztam a gyerekeinknek, hogy nem az ő feladatuk felvilágosítani a többi gyereket a Télapóval kapcsolatban: mindenkit a szülei nevelnek a legjobb belátásuk szerint.
Teljesen egyetértek, csak sajnos sokan lenéznek az ilyenfajta felfogásom miatt. És éppen ezért szeretnék könyvsorozatot írni az ünnepeink igazi jelentőségéről gyerekeknek, családoknak. Úgyhogy raktározom ezt a posztot az ötleteim közé, remélem, nem baj :)
VálaszTörlésNem, dehogy. Csak nyugodtan. Engem meg a könyvsorozatod érdekel. Ha készen lesz, akkor értesíts légyszi. Köszönöm.:)
VálaszTörlésMi adunk Mikuláskor a gyerekeinknek ajándékot. Kifestőt, csokit (nem mikulásfigurát), valami kicsit, amit szeretnek. Tudják, hogy volt egyszer régen egy Mikulás nevű püspök, aki sok-sok adományt osztott szegényeknek, és halála után elterjedt a szokás, hogy neve napján ajándékot adtak az emberek a szegény gyerekeknek.
VálaszTörlésTavaly kerestünk valakit, aki nálunk szegényebb a gyülekezetben, és adtunk ama család gyerekeinek ajándékot.
Nagyon jót tett a fiúkkal, hogy készültek erre, és ők adtak ajándékot, valamennyire tudatosították, hogy adakoznak, mert a sajátjukról mondtak le.
A család nem hívő része amúgyis beállít csokimikulással, mesékkel, hogy látták, ő hozta, stb. de még a majdnemhároméves ikreket se tudják megtéveszteni ezzel. Ők tudják, hogy vannak bácsik, akik ilyenkor játékból beöltöznek Mikulásnak.
pepita
Ja, még azt elfelejtettem mondani, hogy azt egyáltalán nem engedjük, hogy a gyerekeinket megfertőzze valaki Krampusz, Kisördög, Angyalka... ilyesmi dolgokkal - amint tudtak beszélni, elkezdtük nekik tanítani, hogy Istenről, ördögökről, angyalokról csak a Bibliában kutathatunk, a többi csak mese.
VálaszTörlésElég gyakran előkerül a téma, sajnos a szellemi lények kiábrázolása nagyon divat!!!
pepita
pepita, én az idén gondolkoztam valami ilyesmi jótékonykodásban- részben a fiúk miatt. Majd még kitalálom.
VálaszTörlésA csokimikulások nálunk is menetrend szerint megérkeznek a rokonságtól. Tavaly leszedtem a csomagolást és a csokit összetörve adtam neki majszolás céljából. Idén nyugisabban állok hozzá- végül is a tieidhez hasonlóan a mieink is tudják az igazat a beöltözött bácsiról, meg Miklós püspökről, úgyhogy nem fogja megzavarni őket, ha Mikulás-forma édességhez jutnak. (úgy érzem, hogy a harmadikunkra azért még figyelni kell ilyen téren, mivel úgy vettem észre, hogy ebben az életkorban tudnak nagyon rajongani a kicsik a télapó-féle dolgokért).
Az angyalos-ördögös tév-ábrázolásokkal én sem értek egyet.
Nagyon vártam ezt a posztod.....tudtam, hogy majd erről is írsz...:) .....szóval nekem egész Mikulás idő alatt egy kicsit bűntudatom volt, de most megnyugodtam...én sosem szeretnék hazudni gyerekeimnek, mindenben megmondom az igazat és tőlük is ezt várom el... nagyon rossz érzés volt ahogy a négy éves lányom reagált amikor elmondtam, hogy tőlünk kapnak ajándékot és nem a Mikulás hozza, minden gyereknek a szülei veszik az ajándékot. Vannak szülök (mi nem) akik a megvásárolt ajándékot odaadják egy bácsinak, aki Mikulásnak öltözik és az elviszi a gyerekeknek az ajándékot. Elmondtam, hogy mire emlékezünk Mikulás napján az ajándékozással. Majdnem sírni kezdett, hogy neki a Mikulás hozza az ajándékot és ne én vegyem. Az igazság az, hogy én is kicsit bizonytalan voltam és ő ezt megérezte. Túl sokat hallott már innen-onnan és a fantáziája élénken dolgozott. Tavaly semmi nem volt, ajándék sem, úgyhogy még nem volt Mikulásos élménye és nekem sem, kicsit kerültem is ezt a témát, nem voltam elég határozott, pedig ő sokat kérdezgetett erről. Azért volt bűntudatom, mert volt bennem olyan érzés is, hogy megfosztom őt /őket, valamitől, amit szeretne hinni, de most az írásodat elolvasva megértettem, hogy nem fosztom meg semmitől, inkább megvédem őket egy hazugságtól. A két és fél évesnek bármit is mondtam, neki úgy is a Mikulás hozta az ajándékot. Hm...nem igazán tudtam kezelni ezt a helyzetet, az idén. Azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy nem is kellett volna ajándék, (de úgy szeretek ajándékot adni nekik) nem tudom, majd jövőre valahogyan okosabban csináljuk és remélem el tudom oszlatni a lányom fejében is a homályt. Azóta beszéltünk még erről, elfogadta, hogy így van, de látom rajta, hogy még nem igazán érti, folyton azt játssza a babáival, hogy jön a Mikulás. Mi lenne ha oviba járna? Most olyan fogékony korban van az ilyenekre, hogy biztos nem nekem hinne, hanem annak amit az oviban látott és hallott a Mikulásról....Szóval az ünnepek megélése terén is fontos, hogy ne járjon oviba, nem akarom, hogy téves képet alakítsanak ki benne az ünnepekről. Nekem gyerekkoromban nagy trauma volt amikor megtudtam az igazságot a Mikulásról. Sajnos nem a szüleimtől tudtam meg és ez igen megviselt akkor. Szomorú voltam és nem azért mert nem a Mikulás hozza az ajándékot, hanem mert becsapva éreztem magam. Én ettől a csalódástól is szeretném megkímélni a gyerekeimet. Szerintem minden gyerek, aki megtudja, mert egyszer megtudja mindenki, valamilyen szinten csalódik a szüleiben.
VálaszTörlésKöszönöm Eszti neked ezt a posztot, megerősítettél vele nagyon, kicsit jöhetett volna hamarabb.....:)
Dalma, nagyon szívesen.:) Megértelek: nem könnyű az átállás a télapózósból a nem-télapózós korszakba, de úgy hiszem, áldás van rajta, szóval ne törjél le.:)
VálaszTörlésElőbb is megírtam volna ezt a posztot, de nagy volt a dilemmám, hogy esetleg kövezés lesz érte...:O Végül kellemesen csalódtam.:)
Küldtem mailt.
A lányom hatéves már, és elfogadta, hogy Miklós legenda van és nem Mikulás, de maikor zúdult rá 2 napig minden kívülről, bizony azt mondta, hogy "Anya, de van Mikulás", mert azt akarta hinni látva, hogy mindenki mennyire élvezi ezt. Nem akartam sokáig beszélni ezen, mert tudom, hogy érti, és azt is értem, hogy milyen nehéz lehet neki. És hát sajnálom is, de így van jól.
VálaszTörlésIgazad van, hogy nem aggódsz, bár nem könnyű ez.:)
VálaszTörlésAzt hiszem, hogy Télapó-téma az első meggyőződésbeli konfrontálódási pont a gyerekeink és mások között. Mert annyira valóságosnak ábrázolják a Mikulást, és akkora felhajtás van körülötte... A gyerekeink számára ezek az első komoly szemnyitogató tapasztalatok arról, hogy nem mindenki számára valóság az a valóság, ami nekünk az. De ezzel együtt azt is megtanulhatják, hogy azért, mert mindenki más sugallja vagy mondja, hogy a Mikulás létezik, attól még nem biztos, hogy úgy van! Mi a Biblia igazságait hisszük, arra alapozzuk az életünket, és Isten természetfeletti szeretete az, amit mind jobban meg akarunk ismerni, nem a Mikulást magát. Ez egy nagy kihívás: kedvet csinálni a gyerekeinknek a természetfeletti Istenhez! Hogy ne vágyakozzanak másra, hanem elég izgalmas legyen nekik a családunk természetfeletti élete. Kell a bölcsesség az Úrtól, hogy megvalósíthassuk ezeket.
Nekem ez az ige jutott eszembe a télapózásról és mindig ez jut eszembe, ha valamit másként csinálunk mint a világ.
VálaszTörlés"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt." (Mt. 7: 13,14)
Köszönöm ezt az igét, nagyon kedvenc nekem is!:)
VálaszTörlésViszont nem mindenki a hitbeli meggyőződése miatt nem-télapózós, s komoly keresztények is lehet, hogy télapóznak. Szóval nem hiszem, hogy az a mércéje a hívőségnek, hogy valaki télapóztat-e. Inkább azt mondom, hogy jó, ha keresztényként jól döntünk ebben a kérdésben, de lehet, hogy valaki MÉG nem jutott el arra a pontra, hogy Isten mércéjével vizsgálja felül a régi hagyományok helyességét. Isten uralmának érvényesülése az életünk minden területén valóság kell, hogy legyen, de ez nem megy egyik napról a másikra se nekünk, se másoknak. A keskeny úton járásnak csupán az egyik döntése a télapóhoz való hozzáállás kialakítása.:)
Az nem tetszett csak a posztban, hogy Télapózod, keresztény körökben, mi soha sem Télapózunk. De ezt leszámítva totál egyetértek.
VálaszTörlésNálunk, ugye római katolikus család, tehát mi beszélünk a szentekről, azaz Szent Miklósról is.
Ezért ez a nap nálunk: megemlékezünk róla, hogy ő egy olyan ember volt, aki komolyan vette, amit Jézus tanított és ment a szegényekhez.
Ezért, mi is megajándékozzuk egymást.
Ennek a módjára azonban én meghagyom, hogy cipőt tisztítunk, kirakjuk az ablakba, reggelre beleteszi mindenki az ajándékot.
Kis gyerekkel reggel közösen bele lehet tenni, Bernát még ugye nem ad ajándékot:)
Szóval mi rendesen átforgattuk, sehol sincs benne, hogy csak a jó gyerek, meg krapuszka, meg virgács meg mittom én mi, meg nem csinálunk Mikulást a Mennyei Atyából, de megtartjuk ezt az ünnepet, mert az ünnepek kellenek!
Jézus sem volt ellene az ünnepeknek, fontosabb fellépéseit mindig ünnepekre tette és nem csak azért, mert jó sokan voltak, persze helyre is húzta az ünnepeket, hogy mi is igazán fontos.
Ezért én úgy vagyok vele, hogy ezt az ünnepet is meg lehet tartani, de csak és kizárólag akkor, ha a valódi értéket ünnepeljük vele.
Jaaa, és tudjátok melyik az egyetlen hiteles csokimikulás?? A Milka, mert az legalább lila, hiszen Szent Miklós püspök volt.
Tényleg, az a legenda igazt, hogy a Coca Cola miatt lett a ruhája piros?
A csokimikulásokból remek forrócsokit lehet előállítani, csak mert a legtöbbnek a minősége hagy némi kívánnivalót maga után.
VálaszTörlésPersze tudom, hogy nem ez a mérce, nekünk is vannak télapózós keresztény ismerőseink, sőt minden ismerősünk télapózós.:) Azt is tudom, hogy a keskeny úton járásnak ez csak egy kis döntése, igazából ez az ige nekem mindig akkor jut eszembe, ha nagy döntések előtt állok és az utóbbi hónapban már kétszer is eszembe jutott, ezért írtam le, amúgy biztos, hogy senkinek nem a télapózás jutna erről az igéről az eszébe.:)
VálaszTörlésKöszi, Marywolf. Nem tudom, hogy miért lett piros a ruha, de ha megtudod a rejtélyt, akkor írd meg nekem is.:)
VálaszTörlésA csokimikulásokból nagy örömünkre idén nagyon keveset kaptunk- már el is fogyott. (mi magunk érthető okokból nem vettünk egy darabot se, de a rokonok buzgók voltak idén is).
Tavalyelőtt úgy jártunk, hogy hirtelen mindenkinek eszébe jutottunk a gyerekeink kapcsán, és hatalmas mennyiséget halmoztunk föl csokimikulásból. Egy ideig eszegettük, aztán elraktam. Úgy volt, hogy kitalálom, hogy milyen süti vagy miegymás készüljön belőle. Ebből nem lett semmi, mert totál elfelejtettem, hogy ilyesmire készültem... Kb. egy évvel később találtam meg a csokit, a szavatossága lejárt már, úgyhogy ment az egész a kukába... Na, így kell ügyesen csokit pusztítani. :D
Dalma, jó volt, hogy leírtad azt az igét.:) Köszi neked érte.
VálaszTörlésÉrdekes, hogy velünk is így szokott történni: egyszerre több komoly döntésre szánjuk rá magunkat családilag, és ezeken a területeken párhuzamosan konfrontálódunk.:)
Nekünk is minden ismerősünk télapózik, legtöbb keresztény ismerősünk számára ez evidencia. Na, ez az, amit néha nehéz megmagyarázni a gyerekeknek: hogy a keresztény ismerősök az Úr Jézusban is 'hisznek', meg a Mikulásban is 'hisznek'...
A Mikulás vagyi s az amerikai Santa Claus a kinezetét úg ykapta eredetileg, hogy iródott egy amerikai vrs, amit illusztrált valaki, és abból az illusztrációból meritették a mintát, azóta néz igy ki :) Nem tudom, mennyi köze van a Coca Colához, lehet, hogy csak ők kapták fel először.
VálaszTörlésDalma, tegnap az esti áhítaton előkerült a gyerekekkel a keskeny út és széles úton való járás, és pont ezt az igét akartam beírni ide, de megelőztél :)
VálaszTörlésA gyerekek gyakran látják, hogy mások máshogy élenk, mint mi. MÉg elég kicsik, de ennyit megértettek:
én:A széles úton járnak többen, vagy a keskeny úton?
gyerekek: a szélesen - azon többen elférnek.
én:És mi melyik úton akarunk járni?
gy.: a keskenyen - az a mennyországba vezet.
én: Gyerekek, mi mindig olyan dolgokat fogunk csinálni, amit csak nagyon kevesen csinálnak körülöttünk. Csak akik ugyanúgy a keskeny úton járnak.
Egyébként hogy valaki keresztény létére belemenjen abba, hogy valóban létezik, él a Mikulás most is(!) és úgy működik, ahogy azt a világ sugallja, és ahogy Eszti összeírta, azt nem tudom elfogadni. Akkor nyuszi hozza a tojást, angyal a karácsonyfát, és szabad hazudni is? Ne menjünk bele ilyen csalásokba!
Ha pedig nem mondjuk el a kisgyereknek, hogy a Mikulás most már nem él, hogy ez egy játék, mese, szokás, nem valóság, akkor a gyerekünk valóságnak fogja tekinteni!
pepita, a radikális :)
Eszter, köszi, hogy megoldottad a rejtélyt.:)
VálaszTörlésTegnap beszélgettünbk erről a ruha-szín kérdésről a férjemmel. Én, ameddig vissza tudok emlékezni a gyerekkoromra, addig mindig piros volt a Mikulás ruhája, pedig akkor a nyugat-majmolás még nem volt jellemző.
Akkoriban, még emlékszem, nem a Coca-cola volt a népszerűbb, hanem a Pepsi. Nekik meg nem Mikulás volt a reklámarcuk, hanem Jacko. Mikulás később lett cola-arc...
Köszi, pepita, hogy összefoglaltad, valóban erről van szó.:) Persze ettől függetlenül szeretjük és elfogadjuk a többieket is, s reméljük, hogy egyszer ők is rálépek a keskeny útra, ami a mennybe visz...
VálaszTörlésa szomszédunkban volt fizetett Mikulás, fél óra egy gyerekkel, elkért érte 20 eurót. Ölébe ültette, beszélgetett vele, csomagot adott és trombitán játszott neki.
VálaszTörlésbe kéne szerezni egy jelmezt :)
pepita
Megélhetési mikulásizmus??? :D :D
VálaszTörlésHáát, Eszti, nem tudom, hogym ilyen régen voltál gyerek;) Csak mert a Coca Cola már az 1930 as években is használta reklámarcnap a piros ruhás öreget.
VálaszTörlésNem tudok linket beilleszteni, de google írd be, hogy Mikulás Coca Cola, nálam első link, urbanlegends, egész jó ki összefoglaló.
Nem túl régen voltam gyerek, hehe.:)
VálaszTörlésNem mondtam, hogy tuti biztos, hogy nem használta, hanem azt, hogy gyerekkoromból a Coca Cola neve nem a Mikulást, hanem Jacko-t hozza be. Az összefoglaló, amit ajánlottál egyébként tényleg jó. Köszi.:)
A mese is olyasvalami, amiben nem hiszünk, sem a magyar népmese hétfejű sárkányában, sem a Disney-tündérben, sem abban, hogy Piroska (vagy a hét kecskegida) túlélte a farkas támadását. Ez még nem hazugság. Szegényebbnek érezném az életet (gyerekét, felnőttét egyaránt) mese nélkül.
VálaszTörlésKofa, többféle mese van, és leginkább nevelés-, vagy kultúrafüggő, hogy milyen meséket tart egyik vagy másik család elfogadhatónak. De most nem is erről van szó. A mese az mese. A gyerekek jobb esetben nincsenek félrevezetve, hanem tudják, hogy mi a valóság és mi a mese. Mikulás nem mese, hanem hazugság. Ez abból látszik, hogy a szülő tudatosan rendezi úgy, hogy a gyerek 'úgy higgye, mintha'. A szülő tudatosan hiteti el a gyerekével, még ha az kételkedne is kicsit, hogy létezik valami, ami nem is létezik. És tudatosan tartja meg abban a hitben, hogy ez így van. Nem az a baj, hogy a Mikulás, mint mesealak, mint karakter létezik. Hanem az, hogy a gyerekeknek nem mondják el, hogy ő abban a formában, ahogy mondjuk, mese: a gyerekek nem tudják az igazat és mi felnőttek direkt kendőzzük el azt előlük. Szerintem ez nem jó a gyerekeknek.
VálaszTörlésÚgy hiszem, hogy a gyerekek és a felnőttek azért érzik nélkülözhetetlennek a meséket, mert vágynak a természetfelettivel kapcsolatba kerülni, és a mese ezt az igényt elégíti ki. De létezik Isten, aki természetfeletti, és teljesen valóságos és a maga nagyon személyes módján képes kielégíteni ezt az igényt Mikulás, hétfejű sárkány, meg Disney-tündér nélkül is.
Hallottam egyszer egy előadásban, hogy a gyermekneveléshez igazából nem kellenek a sok mesekönyvek, semmilyen könyv nem kell csak egy és ez az egy könyv kielégíti a gyerek mese utáni vágyát, ami nem is mese utáni vágy, hanem ahogy Eszti írta, a természetfelettivel kapcsolatba kerülés vágya. Ez az egy könyv a BIBLIA.
VálaszTörlés