Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hét gyerkőccel meg két kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
_____________________________________________________


2010. április 30., péntek

Otthonoktatás és az apai szerep - Interjú David Potterrel!




David Potter, a hamarosan megrendezésre kerülő 'Istennel, otthon!' konferencia egyik előadója tegnap interjút adott a férjemnek egy pár perces telefonbeszélgetésben. Az alábbiakban ezt közlöm. Olvasd el, érdemes!

*** *** ***

Tegnap lehetőségem volt David Potterrel beszélgetni telefonon és kifaggatni őt otthonoktatás ügyében, hogy egy kis betekintést nyerhessünk a témába a konferencia előtt 2 héttel. A konferencián David az apák szerepéről fog beszélni és sok saját tapasztalatot is meg fog osztani velünk. Az interjú sok érdekes aspektust felhozott, ami remélhetőleg neked is értékes lesz.


Olivér: Szia, David. A családod élő példája egy sikeres otthonoktató családnak. 7 gyermeket neveltetek fel, mind megtalálta helyét az életben, mindannyian istenfélő hívőkké váltak. Az első kérdésem az otthonoktatás előnyeivel kapcsolatos. Mi az a nyereség, amit az otthonoktatás nektek adott?

David: A legnagyobb nyereség a család számára az, amit a gyerekek megtanultak. Megtanultak jól kijönni egymással, megtanulták, hogy hogyan kezeljék a konfliktusaikat egymás között és velünk is. Elmondhatjuk, hogy gyermekeink jó kapcsolatot alakítottak ki egymással is és velünk is, szüleikkel. Ezen kívül megtanulták, hogyan legyenek szervezettek.

Olivér: Szervezettek? Milyen értelemben?

David: Meg kellett tanulniuk, hogy vannak mindennapos feladataik, amiket el kell végezniük. Megtanultak tervezni és azt is, hogy az időterveket tartaniuk kell.

Olivér: Igen, értem. Milyen egyéb nyereségeitek származtak az otthonoktatásból?

David: Az otthoni körülményeknek köszönhetően azt tudtuk biztosítani gyermekeinknek, amit valóban szerettek. Az én gyerekeim például szeretik a zenét és szeretnek zenélni.

Olivér: Igen, erről tudok. Hogyan tudtátok ezt kivitelezni? Úgy értem: magántanárt fogadtatok vagy elvittétek különórákra vagy ti magatok oldottátok meg ezeket a képzéseket?

David: Ezek mind együtt. Az otthonoktatós időszakunk jó része az USA-ban töltött időszakra esik. A rendszer úgymond segítőkész volt. Itt Magyarországon is, amikor már csak két gyerekünk volt otthon, az iskolai rendszer sokat segített. Például el tudtuk vinni gyermekeinket egy zenei középiskolába, de csak a zeneórákra kellett őket elvinnünk. A művészetoktatást egy magántanár végezte, egész pontosan a rajzoktatást.

Olivér: Értem. Apaként hogyan tudtad gyermekeidet a bibliai úton tartani? Hogyan tudtad őket etikus életre nevelni?

David: Először is a rossz behatásoktól kellett őket megvédenünk – olyan hatásoktól, amik a kortárs gyerekektől jönnek. Azért választottuk az otthonoktatást, hogy megvédjük őket a kortárs nyomástól. A szegregált, homogén osztálytermek nem modellezik a valódi életet. Egyáltalán nem. A valódi élet tanulásához az egyik legrosszabb hely az intézményesített, korosztályban szeparált osztályterem.

Olivér: Hogyan tudtad tehát őket szociálisan fejleszteni? Hiszen ez a leggyakoribb érv az otthonoktatást ellenzők körében.

David: Az, hogy nem járattuk gyermekeinket állami intézménybe, nem azt jelenti, hogy nem adtunk helyet a szocializációnak. A szocializáció a mi esetünkben a VALÓDI ÉLETBEN valósult meg olyan környezetben, ahol sokféle ember volt együtt, mint például: zenekarban, gyülekezetben stb. Ezeken a helyeken különböző életkorú és típusú emberrel találkoztak és megtanulták, hogyan viselkedjenek közöttük, hogyan mutassanak tiszteletet stb.

Olivér: Figyeltétek és felügyeltétek valamelyest azt, hogy hova mennek és kikkel találkoznak?

David: Természetesen. Azt akartuk, hogy jó példákkal legyenek körülvéve.

Olivér: Mi a helyzet a Bibliával?

David: Bibliatanulmányokat végeztünk. Úgy kezeltük ezeket az időket mint bármely másik tantárgyat. Ez zömmel az én feladatom volt.

Olivér: Ez azt jelenti, hogy szerinted a bibliai képzés az apa dolga elsősorban?

David: Én nem kategorizálnám ezt így. Nálunk az én feladatom volt ez.

Olivér: Rendben. Az utolsó kérdésem: Mi volt a legnehezebb dolog az otthonoktatós éveidben?

David: A gyerekek fegyelmezése. Ez talán a legfontosabb dolga egy apának. Ezzel tudja csökkenteni a feleségére nehezedő nyomást és stresszt. Enélkül a feleség gyorsan kiég, ami katasztrófához vezethet. Ha a gyerekek nem fegyelmezettek, ez könnyen megtörténhet.

Olivér: David, köszönöm az interjút. Várjuk a konferenciát és tanításodat az apák szerepéről. Isten áldjon.






4 megjegyzés:

  1. Nem tudod véletlenül milyen módon tudnék kapcsolatban lépni ezzel a családdal? Csak egy pár kérdést szeretnék feltenni nekik az amerikai otthonoktatásukkal kapcsolatban.
    Köszi!

    VálaszTörlés
  2. Írj egy mailt, megírom.

    fiukahajoban (kukac ) gmail (pont) com

    VálaszTörlés
  3. Ej, Eszti! Nyúzod itt az embert! :)))
    Várjuk a dvd-t!

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok