Jó pár hete írtam, hogy könyvmolykodtam- s néhányan írtátok, hogy érdekelne, hogy mire jutottam. Azóta még többször is vadásztam netkönyvek között, ami egy tetemes mennyiségű megvásárolandó könyvet, illetve a rájuk mutató linkeket eredményezett. Lehetetlennek tartom a szupilistám megosztását, azért, mert annnnnnnnyiraaaaaaaa hossszúúúúúúúúú, hogy nagyon. Viszont úgy gondoltam, hogy bizonyos témákat kimazsolázok, és közzéteszem a linkeket is, hogy aki szeretné, megnézhesse, hogy milyen könyvek ezek. (Vannak társasok és egyebek is, de azokról majd egy másik posztban írok.)
Gyerekeknek:
Pancsinelló első könyv, második könyv
Fekete István: Csí és más elbeszélések
Marék Veronika: KippKopp sorozat
Nátinak (3,5):
Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Képes Biblia
Egy kis szív története
Mesélő Biblia
Rafinak (5):
Hüvelykujjam almafa- Versek, mesék, játékok óvodásoknak, kisiskolásoknak
Nagyvárosi természetbúvár
Mit gondolsz? sorozat
Lexi
Keresd meg! sorozat (lovak, tenger lakói, dínók)
Időutazás sorozat
(Egy hajó, egy város, egy földrengés, ill. a közlekedés története)
Dodának (6,5):
Magyar tudósok és feltalálók
Az emberi test atlasza
Állatok és növények kézikönyve
Ismerjük fel a gombákat!
Hüvelykujjam... A kézügyesség fejlesztésének játékos lehetőségei
Kép és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyerekeknek I.
Dőlt betűs írás füzetek
(dőlt kisbetűs írásfüzet, dőlt nagybetű írásfüzet, írólapok1., írólapok2. )
Elsős írásfüzet a szokványosnál nagyobb vonalközökkel
Manó Muzsika zenei oktató cd
Olvasnivalóim gyereknevelésről, hitről, otthonoktatásról:
Michael & Debbie Pearl: Jumping Ship
Boyhood and beyond- Practical wisdom for becoming a man
Homeschooling your child for free
Az istenfélő család
Isten terve gyerekeink nevelésére
Isten ígéreteinek tárháza
Aki látta Jézust
Living books lista (igencsak lecsupált változat):
(A living book, vagyis élő könyv olyan könyvet jelent, amit közvetlen hangnemben, személyességgel és az adott téma iránti szenvedéllyel írtak meg- ezek a könyvek szinte etetik magukat, szemben a tárgyilagos hangnemben írt kifejezetten ismeretterjesztő célzatú, csupán tényeket és adatokat közlő és emiatt kevésbé olvasmányos tankönyv jellegű könyvekkel. Utóbbiakat vajon hogyan nevezik?- dead books talán? :D)
A Corvina Kiadó Mindennapi történelem sorozata
Erdély meséje (Jel-Kép Kiadó)
Talán most úgy fog tűnni, hogy magamat ásom alá, de a nagy választgatásban arra jöttem rá, mint végső tanulságra, már megint, hogy "keep it simple" vagyis maradjon egyszerű, minimáldizájnos minden. Ez itt és most azt jelenti, hogy nem kell megvennem mindent, amit szuperhasznosnak érzek, és nem kell végigolvasnom mindent, ami az életemben felmerülő helyzetek megoldásával kecsegtet- ez talán furcsán hangzik, de tényleg ez a kényszer uralkodott el rajtam a válogatás közben. Pedig hát igazából mire van szükségem?
Erre a fejem fölé,
esetleg erre...
erre a lában alá,
esetleg erre...
kezemben Isten Igéje,
és Jézus Krisztusra, aki a Megváltóm,
Megmentőm, erőm.
és Jézus Krisztusra, aki a Megváltóm,
Megmentőm, erőm.
Szeretek olvasni, szeretek otthonoktatni, szeretek foglalkozni a gyerekeimmel, és ehhez szeretem azt használni, ami a legjobban beválik- ez néhány könyv, meg néhány honlap, meg persze a saját kreálmányaim. Nekünk ez így működik legjobban: minimáldizájnon és "keep it simple". El vagyok tehát halmozva könyvvásárlási ötletekkel, de már most tudom, hogy ennek csak a töredéke fog valóban a kezembe kerülni- furcsa, de igazán nem is sajnálom ezt. Azért remélem, hogy a kezebe kerülők beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és valóban haszonnal forgathatóak lesznek. A "kevés könyv, sok-sok-sok beszélgetés" ki nem mondott elvem eddig jól működött Dodával. Úgy érzem, hogy Rafival több szempontból még nála is könnyebb lesz, mert ő iszonyat mozgékony, vagyis az iskolaérettséghez szükséges alapkészségeit szépen önfejleszti. A többit meg majd segítségemmel. Ő viszont türelmetlenebb, mint Doda volt, de ez már neveléselméleti kérdés lesz.
Szia!
VálaszTörlésValahol olvastam (ha Nálad, akkor bocsánat), és azót ki is próbáltam: egy angol könyves cég, amelyik postaköltség nélkül szállít az egész világra! Itt vannak: http://www.bookdepository.co.uk . Enjoy! ;-)
Nem nálam olvastad, talán Livnél- én legalábbis nála olvastam. El is mentettem a linket (asszem legalábbis), de nem próbáltam még őket. Akkor ez tényleg postaköltségmentes? Érdekelnének a tapasztalataid: tényleg jók, megéri, nincs benne turpisság?. Thnx, Graphoman. :)
VálaszTörlésEz azt jelenti, hogy nem használtok Dodával tankönyveket vagy ez a plusz? Az sikola nemkéri, hogy ugyanazokat tanuljátok,és majd füzeteket kitöltve jelenjetek meg a vizsgán? Én egyelőr emindenben követem a sulit, sokszor sajnos ez fölösleges időtöltés.
VálaszTörlésA legtöbb tantárgyból nem tankönyvezünk, mert ahogy már te is írtad a blogodon, több közülük hihetetlenül butítós, mintha a tankönyvírók közös egyetértésre jutottak volna azzal kapcsolatban, hogy az elsősöket értelem nélküli játszólényeknek tekintik, akik csak a meseképekből értenek. Van olyan, amelyik tankönyvnek logikátlan a felépítése is...
VálaszTörlésNekünk egyedül környezetből kérték, hogy a kitöltött munkafüzetet adjuk le. Úgy gondoltam, hogy majd néhány héttel a vizsga előtt kitölti. De az is lehet, hogy nem tölti ki, hanem megpróbáljuk kiváltani más munkával. Egyelőre úgy látom, hogy a vizsgáztató tanárok a gyerekek haladását akarják látni, hogy fejlődnek és eljutnak a kellő tudásszintig. Ha ez megvan munkafüzet nélkül vagy más munkafüzettel vagy más bizonyítható módon, akkor remélhetőleg nem fognak szőrözni. (Ha igen, akkor majd a 2. félévre visszaveszek a kreativitásból, hehe.)
Végül is az első vizsganap után fog kiderülni, januárban, hogy VALÓJÁBAN mennyire kooperatívok és mennyire rugalmasak- be fogok próbálkozni egy-két merénylettel néhány tárgyból, vagyis hogy kicsit mást, vagyis inkább máshogy fogjuk tanulni-leadni. Egyelőre együttműködőnek tűntek a tanárok az első megbeszélés után (szept. elején volt).
Szóval röviden válaszolva: igyekszünk messze kerülni a tankönyveket, de nem minden esetben sikerül.
Eddig még én sem találtam olyan könyvet, ami tetszene és tényleg olyan logikátlanságok vannak bennük, hogy ihaj.
VálaszTörlésNyáron a matematika könyveket bogarásztam, korrepetáltam egy lánykát, és a hajam égnek állt a felépítésétől, mintha egymásra lenne hányva az egész.
Viszont jó feladatok vannak benne, szóval ha másra nem, de az adott témához a feladatait ki lehet csemegézni (én 6-7 osztályosat néztem).
A könyvlistád nagyon tetszik és örömmel konstatáltam, hogy sokat mi is birtoklunk ezek közül.
Szerintem se kell minden könyvet megvenni. Igaz mi tényleg extra áldott helyzetbe vagyunk, mert elég jó könyvtárak vannak itt Szegeden és én nagyon szeretem őket. Az egyetemibe konkrétan ma is voltunk Bernáttal. Olyan jó, mert ott sok ismerős van, ismerem a működését, otthon érzem magam benne, mondjuk ez se véletlen, hiszen amikor megnyílt, én épp akkor csináltam a hajtós éveimet az egyetem alatt, szinte ott éltünk, sokszor reggel nyolctól este nyolcig ott voltunk.
Én általánosban voltam nagy könyvtárba járós. Még emlékszem, hogyan faltam a jobbnál jobb regényeket... Hasznos dolognak tartom a könyvtárat, bár mi nem járunk a gyerekekkel. Azt hiszem ha tuti könyvekre bukkannék, akkor túlzottan fájna a szívem, hogy vissza kell vinni- inkább megvesszük, ami tetszik, és akkor tartósan profitálhat belőle az egész család. :)
VálaszTörlésPontosítanék: Megvesszük annak egy kisebb részét, ami tetszik. :D
VálaszTörlésNÁlunk sajnos hiány a jó könyvtár, még a városban is. A múltkor bementünk, és szinte haragudtak, hogy kölcsönözni akarok könyvet, és nagyon csodálkoztak, hoyg a gyerekeimnek akarok belől eolvasni, és nem főiskolás vagyok, akinek valami dolgozatra kell. Azóta nem is voltunk :(
VálaszTörlésLehet, hogy nekem is lazábbra kéne fogni a dolgot, lehet, hogy első vizsga után fogok majd felszusszanni :)
Hihihihih:)
VálaszTörlésIgen, én is nehéz szívvel viszek vissza sokszor könyvet. Ilyenkor előfordul, hogy visszaviszem és az első utam a könyvesboltba vezet:)
Szerintem a gyerekek szeretik a könyvtárakat, legalábbis nekem eddig ez a tapasztalatom, csuda egy világ, én nem hagynám ki velük ezt. Mondjuk nem tudom, hogy milyen van a közeletekbe.
Nálunk a Somogyiba szombatonként nyílt gyerek programot is szerveznek.
Eszter, ezt neked kell érezned, de ha túl sokat stressz, akkor lazíts! Én is aggódom néha azon, hogy hogyan fog Doda megfelelni, de aztán látom, hogy FEJLŐDIK és aztán meg eszembe jut az is, hogy egyáltalán nem kell hetekkel, hónapokkal előrelátni: elég a mai napot megszerveznem, elég, ha a holnapot tervezem, és a többit úgyis megmutatja az Úr.
VálaszTörlésHiszen ez a lényege az otthonoktatásnak: hogy mindig lehet változtatni, alakítani rajta. Ami nem működik, azt nem erőltetjük a végsőkig, és mindig az aktuális kihívásokhoz megkapjuk a felülről jövő bölcsességet is (ha kapcsolatban maradunk e bölcsesség Forrásával). A jövő évhez nem kapunk MOST bölcsességet, ezért az majd jövőre fog foglalkoztatni. :)
A vizsga nekünk is tanulságos lesz, miheztartás kialakítása végett- addig úgy érzem nagylegénykedhetek és tehetem, ahogyan érzem, hogy jó.
Marywolf, szerintem amikor nagyobbak lesznek a gyerekek, pár év múlva lehet, hogy beiratkozunk a könyvtárba- amikor már önállóan olvasnak és eligazodnak. Azért a 3 gyerek gyepálja ám a könyveket rendesen: ami érdekli őket, azt szétlapozzák. Elég sok minden érdekli őket, szeretik a könyveket, a maguk módján vigyáznak is rá, de a 3 gyerek az 6 kezecske, meg néha leesik a könyv, mert az olvasója nem pakolta el ágyon ugrálás előtt vagy valaki elcsúszik rajta a földön nézegetés után ... Szóval én sajnálnám a könyvtári példányokat.
VálaszTörlésPersze el lehet pakolni azokat a könyveket a felső polcra, de én élvezem ahogyan az érdeklődésük odavezeti őket egy rég megvett könyvhöz, ami jó ideje magányosan áll a polcon, aztán belefeledkeznek- én nem szívesen raknám el előlük. De tényleg igaz, hogy a könyvtárnak van egy különleges varázsa. :)
Fura, 4 éve költöztünk ebbe a városba, de még sohasem jártam az itteni könyvtárban- azt hiszem azért létezik, majd utánajárok. :)
Eszter, fontos neked, hogy a vizsgán mindenből kitűnőre vizsgázzon (valahol jelesnek hívják, szóval a legjobb osztályzatot kapja)?
VálaszTörlésBiztos vagyok benne, hogy ha a fiaim iskolába járnának, elvárnám tőlük a színjeles bizonyítványt, mert ott lehet tudni, hányasai vannak, és lehet tudni előre, hányas lesz a biziben. Tőlünk is elvárták mindig. :)
Csakhogy előfordulhat, hogy a vizsgán derül ki, hogy valamit nem olyan részletesen, aprólékosan ismer, vagy nem a vizsgáztató logikája szerint gondolkodik majd. Lehet, hogy ezért mondjuk valamiből eggyel rosszabbat kap. Ez még belefér nálatok?
pepita
A vizsgáztató logikája...
VálaszTörlésEgy hívő oo anyuka (Miskolc) bent volt a fia vizsgáján. A kérdés nagyjából az volt, hogy kategorizálni kellett emlősöket meg madarakat. Valami miatt a fiú a kakasra folyton azt mondta, hogy szárnyas, pedig a helyes válasz a madár lett volna. A tanárnő próbálta rávezetni a madár fogalomra, de közben már a kisfiú a következő feladatával foglalkozott, írt.
Tanári segítség:
- Hogy nevezzük azokat az állatokat, amelyeknek mellső lábai szárnyakká alakultak?
Erre a fiúcska fel se nézett, írt tovább, és megjegyezte nagy nyugalommal, hogy:
- Nem alakultak.
A tanárnő megismételte a kérdést, a válasz megint:
- Nem alakultak - és a fiú írt tovább.
Erre a tanárnő kérdően nézett a háttérben üldögélő anyukájára. Ő persze, megadta a magyarázatot, hogy azt tanítják a gyerekeiknek, hogy Isten teremtette a földet és mindent, ami rajta van, ahogy a Bibliában is meg van írva, és az evolucionizmussal ellentétben az egyes fajok nem egymásból alakultak ki, hanem tervszerűen teremtve lettek. A madarak szárnyait Isten szárnynak teremtette, ezért válaszolta a fia, hogy nem alakultak.
:)
Nektek is hasonló élményeket kívánok, és bátor, szilárd hitű, bizonyságtevő gyerekeket!
pepita
A könyvlistához:
VálaszTörlésNagyon szépen köszi a válogatást, a Hétkoznapi élet... sorozat nagyon tetszik! Csak a fősulin tudtam meg, hogy mi egész végig csak politikai történelmet tanultunk, viszont gazdaságit és társadalmit nem. Erre a pedagógia tanárunk mutatott rá, egy nagyon egyszerű kérdéssel:
Meddig volt Magyarországon jobbágyság?
Síri csend.
1848-ig. A politikai és társadalmi változásokat nem kapcsolta össze senki, pedig tele volt az előadóterem :(
Viszont elég sok pénzbe kerülnek a könyvek, én inkább vagyok a könyvtár híve. Remélem, valahol meg is találom őket.
pepita
Pepita, szívesen. :)
VálaszTörlésÉs igen, sajnos az alkalmazható tudás töriből- az nálunk sem volt meg.
Marywolf: jé, van könyvtár a városunkban, megleltem! (illetve megkérdeztem valakit felőle)
Pepita,
VálaszTörlésAz az igazság, hogy nem tudom, mit várok el osztályzást illetően. Az biztos jó lenne, ha kitűnő lenne, akkor biztos, hogy senki se szólna semmit az oo-nkra. De valójában azt se bánnám, ha semmilyen bizonyítványt nem kapna, ha nem büntetnék, hogy nem jár suliba.
Amúgy a lányomat ismerve találhatják olyan hangulatában a vizsgán, hogy semmit nem tudnak kiszedni belőle, vagy úgy jár mint én az államvizsgán a szakdolgozat védésén, hogy nem válaszoltam normálisan a tanár kérdésére, mert nem tudtam, hogyan kell, ugyanis csodálkoztam, hogy miért kérdezi meg azokat a dolgozatomról, amit már együtt megbeszéltünk, aztán jöttem rá, hogy ez jelentette a védést :D
VálaszTörlésEzért állandóan cspongok aközött, hog yminden pontosan be legyen tartva, megtanulva kitöltve, és aközött, hog ycsak lazán, mert hiába tölti ki, tanulj ameg, ha avizsgán épp nem azt nézik, kérdezik vagy fájni fog a hasa, teszem azt...
Eszter, bízom benne, hogy jó könyvtár van felétek, hiszen sokszor változó a minősége.
VálaszTörlésÉn dupla könyvtár párti vagyok: otthon is legyen egy, meg a városban is;)
Kislány korom óta egy saját könyvtárról álmodozok, ezért kemény válogatással gyűjtöm is a könyveket, persze nincs olyan sok, naná, hogy az anyagiak miatt, de hát ez van, kitartok, egyszer ekkor is lesz sok sok. Mondjuk azért így se panaszkodhatunk;)
Jók ezek a vizsgázós történetek. És sajnos tényleg van olyan, hogy a tanár nem épp a legjobban teszi fel a kérdést, amikor gyaktanítottam, meg gyerekközibe néha én is teszek fel úgy kérdést, hogy a saját fejem verném a falba, naná, hogy nem tudnak válaszolni. És nem azért mert bennük van a hiba.
Vizsgásat szoktatok játszani? Ez most lehet, hogy bután hangzik. De játszani, kérdezni, esetleg valaki másnak a bevonásával. Hogy a szituációt szokja a gyermek. Most nem számonkérésre gondolok, hanem tényleg játékra.
Töri, engem mindig zavart gimibe, hogy nem tanulunk tényleg történelmet, mármint csak háborúk, meg szövetségek, de a mindennapok szintjére soha se mentünk le, semmi a találmányokról, semmi kultúr, művelődés, művészet, bármi. Istennek hála ezt könyvtár szakon bepótolták (kamatostól, mert ugye az alapok hiányoztak).
Ami még borzalom, hogy ne kötik össze az irodalmat és a történelmet, pedig elég sokszor a szereplők is megegyeznek.
Marywolf, nem szoktunk vizsgásat játszani. Ebben az életkorban, zéró negatív vizsgás tapasztalattal a hátuk mögött szerintem a maximálisat tudják majd kihozni magukból: vagyis annyit, amennyi adott pillanatban bennük van és amit adott pillanatban a tudásukból hajlandóak közszemlére tenni. Hiszen ők eleve nem feltételezik, hogy a vizsgáztató esetleg nem a legjobbat akarja, és nem is szeretném, hogy ettől féljenek. Az első vizsga lesz úgyis a vízválasztó: meglátom, hogy hogy megy majd fiamnak a 'szereplés'... Bár mivel úgy tudom, hogy egyesével fognak vizsgázni, az meg olyasmi lehet, mint egy beszélgetés, szerintem még élvezni is fogja a nagydumás fiam, hogy egy felnőtt csakis őrá figyel.:)
VálaszTörlésSzóval szerintem nincsen arra szükség, hogy a vizsgahelyzetet imitáljuk. Majd amikor közel lesz a vizsga, vagy amikor utazunk odafelé, akkor majd elmondok néhány tudnivalót, pl. hogy mit tegyen, ha nem emlékszik a válaszra vagy ha nem érti a kérdést. Szerintem ennél több nem kell. Most legalábbis így érzem. :)
Én cak arra hivtam fel a nlányom figyelmét, hogy ne arra gondoljon, hogy én az anyja úgyis tudom, hogy ő mit lát a képen :) Szóval úgy beszéléjen a képről, mintha én nem látnám, mert a tanitó néni nem tudja, hogy ő mit tud. Azóta jobban megy.
VálaszTörlésEszti, nagyon jól állsz hozzá, bizony sokan számoltak már be arról, hogy a kis oo gyereke úgy élvezte, hogy elmondhatja a sok-sok ismeretét valakinek, aki ráadásul csak őrá figyel.
VálaszTörlésKell bemutatnotok a vizsgán valamilyen alkotásokat is? Gyűjtitek? Gondolom, ez a technika tantárgy... Mi a helyzet a tornával, énekkel?
pepita
Pepita, igen, kell majd bemutatnunk dolgokat, de hogy pontosan mit: abban még nem látok tisztán. Nyár elején kaptunk egy listát, amiben benne van a tantárgyankénti tételes követelmény. Az általad említett tantárgyakat illetően viszont nagy mértékben szabad kezet kaptunk, aminek nagyon örülünk. Nincs megadva pl, hogy milyen verset kell megtanítani magyarból, milyen éneket kell tudni énekből, technikából mit készítsen el. Csak az van leírva, hogy hány darab dolgot kérnek és milyen témákból választhatunk. Ez számomra azt jelenti, hogy szabadságom van eldönteni, hogy mit tanulunk meg és mit adunk le.
VálaszTörlésViszont szeptember elején az iskolában a tanárokkal való találkozáskor ehhez képest egy kicsit mást tapasztaltunk. Volt olyan tanár, aki azt mondta, hogy majd decemberben elküldi annak a listáját, hogy konkrétan milyen verseket fog kérni (1 hónappal a vizsga előtt??).
Technikából azt mondta a tanár, hogy majd küld emilt arról, hogy pontosan milyen munkák bemutatását kéri. Eddig még nem küldtek semmit, így úgy gondoltam, hogy nem is várok ilyesmire, hanem a nyár eleji listát veszem figyelembe (esetleg összevetem a Nemzeti Tankönyvkiadó oldalán található NAT-tal vagyis a nemzeti alap tantervvel). Ha nem jó így nekik, majd máskor időben szólnak...:)
Még nem gyűjtünk semmit azon kívül, hogy alapból is gyűjtöm a gyerekek alkotásait. Lehet, hogy majd néhányra ráfogjuk, hogy mintadarab...:D Úgy tervezem, hogy majd ha jön a rossz idő és beszorulunk a lakásba, akkor állunk neki komolyabban az alkotásnak: szerintem néhány hétvége irányított kreatívkodás alatt az egész félévet le lehet fedni. Addig nagyokat sétálunk, gesztenyét gyűjtünk és más tárgyakat tanulunk. (Környezetből a tanár nyomatékosan kérte az oo szülőket, hogy nagyon sokat legyenek kint a gyerekekkel, és a természetben szerezzenek jártasságot, inkább ez legyen a fontos, ne bent ülve tanuljuk ezt a tantárgyat. Tehát amikor kint vagyunk, akkor is tanulunk... :D)
Tesiből pedig megmondták, hogy milyen dolgokat kell tudnia megcsinálni (elég egyszerűek), és azzal bátorítottak, hogy semmi komoly nem lesz a vizsgán, ne paráljunk.
Igazából csak azért kérdeztem ezt a vizsgajátszást, mert anno, amikor érettségire készültünk, mi barántőmmel játszottunk érettségiset a szünetben. Történelemből, szerintem azért abból, mert valahogy az volt a legmegfoghatatlanabb számunkra (talán pont a fent említett hiányos töritanítás miatt).
VálaszTörlésDe majd úgyis kiderül, hogy hogyan kell mit csinálni és minden gyerek és felkészülés más, tehát csak irányelvek vannak, amiben a közös első pont az, hogy a gyerek a mérce.
köszi.
VálaszTörléspepita
Szívesen. :)
VálaszTörlésHát Eszti, lehet, hogy hamarosan átugrunk egy határt, mert nekem mindenből szlovákul tanmenetet kell írni napra leosztva. Épp most akadtam ki, mert azt mondták magyarul is jó, és mellékelni kell hogy mi az, amit másképp valósítok meg. Egyelőre úgy néz ki, hogy majdnem több időt töltök ezekkel mint a saját gyerekemmel.De hogy mit fognak számon kérni azt nem tudom, szerintem még ők sem.
VálaszTörlésCsak akkor két helyen kell majd vizsgáznia :O
VálaszTörlésAzta. Azért ezt durvának tartom. Mik a lehetőségeitek? Hogyhogy két helyen vizsgázni: nem fogadnák el a magyar suli vizsgajegyét kint? Írj nekem emilt bővebben, ha van kedved, mert nagyon érdekel a helyzetetek!! Addig is az Úr adjon bölcsességet és vezesse a családotokat a helyes ösvényen!
VálaszTörlésEszter, ez nagyon kemény.
VálaszTörlésÉn tuti kiborulnék.
Eszter, ezt ki rendelte el? Most milyen státuszban van a kislányod? Mint oo gyermek, vagy mint magántanuló? Ha gondolod, küldhetsz mailt.
VálaszTörléspepita
Eszter nevében írnám, hogy a már említett oo helyzete miatt nincs túl jól, ezért kérlek, hogy ne nagyon faggassátok. (nem tudom, hogy fog-e az eddig feltett kérdésekre válaszolni, talán igen, de lehet, hogy nem- kérlek, hogy legyetek megértőek)
VálaszTörlésKöszi, Eszti, de jól esik írni, olvasni, így mindig könnyebb, ha megbeszéljük. Lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat.
VálaszTörlésSzlovákiában másabb a helyzet, mint Mo-on. Első négy oszt.ban tanulhat otthon a gyerek, ha az anya tanítónő. Ezért engem le is állított a hivatal, mert én nem vagyok az. De tovább keresgéltem, és megtaláltam a kevés kis OO-sok szószólóját, aki segített, aztán megtaláltuk a törvényt, és ott az áll, hogy lehet fogadni segítségnek egy tanítónőt, és habár nem ír semmit arról, hogy lehet-e tovább is OO-zni, de van rá példa állítólag.
Mivel irtó kevés OO-s van, senki nem tudja, hogy mit is kell teljesítenünk. Lehet, hogy második félévben már lesz fogalmunk.
Kicsit alábbhagyott a lelkesedésünk, biztos az én hibám is, mert görcsölök, nem olyan, mint tavaly. De hiszem, hogy az Úr megoldást ad és erőt.
Az Úr tud csak bölcs lenni ebben a helyzetben. Ő készíti a megoldást- és hidd el, hogy jobb lesz az, mint amit elgondolhattok!! Bízz az Úrban, Ő a kezében tart és onnan sosem fogsz kiesni- biztonságban vagy.
VálaszTörlésIgazából nem hiszem, hogy okosak tudunk lenni ebben a helyzetben, mert itt szlovák jogszabályokról, joggyakorlatokról és 'kiskapukról' (úgy értem jogi szabályozatlanságról) van szó. Kérlek, hogy mindenképpen jelezzél, ha van fejlemény, mert érdekel, hogy hogyan fog alakulni a helyzetetek. Addig is írjál, örülök, hogy itt vagy. :)
Megtudtam, hogy a szlovákon kívül a többi tantárgyból írhatom magyarul napra leosztva a tanmenetet. Ez egyszerűbb,de ez is időt igényel. Majd elteszem, hogy 5 év múlva meglegyen, ha a fiamnak kell :)
VálaszTörlésHihi, ez jó ötlet. A nevet ne felejtsd el megváltoztatni 5 év múlva, nehogy feltűnjön nekik, hogy lányos a fiad. :D :D
VálaszTörlésNa jó, viccet félretéve: van elképzelésed a megvalósításhoz? Úgy értem, hogy mondjuk megírod a havi lebontást , és azt 'kamura' elosztod napokra. Vagy tényleg mindennap megírod, amit aznap csináltatok? Vagy tervezetet kell írni, nem is a valósat? (mint a tanárok óravázlata, amit előre megírnak, aztán lehet, hogy nem az lesz...)
Mennem kell- ezt csak azért mondom, hogy lehet, hogy rá tudok nézni még egyszer a kommentekre, de utána legközelebb csak késő este jövök. Addig is írjatok- majd este közzéteszem. :)
Tervezetet kell írni, hogy a következő évben melyik napra milyen dogokat tervezek. Ez körülbelül megegyezik azzal, amit csinálok is.
VálaszTörlésSzóval már eleve van napi lebontásod is. Az jó. Akkor van mihez nyúlnod és nem kell sokat agyalnod, hogy mit adj le. :)
VálaszTörlésTavaly én is beosztottam magamnak napra pontosan, hogy mikor mivel fogunk foglalkozni. Bár gyakran eltértem, de biztonságot adott a tudat, hogy 'haladunk' valamiben.
Idén elég spontán vagyok- érzésre csinálom most, de azért, mert itt lazább a rendszer azt hiszem. Meg azért, mert Doda iskolaérettségi felkészítése önbizalmat adott. Az meg, hogy Rafi a 'szakik' szerint is a korának megfelelően fejlődik minimális 'komoly fejlesztő foglalkozás' nélkül is, megerősített abban, hogy el kell engednem a görcsös fejlesztgetést, mert ha a gyerek egészséges, akkor Isten belekódolta a fejlődést, nem nekem kell fejlesztenem.
Persze azért leülünk foglalkozni bizonyos 'tanulnivalókkal', de sokkal több teret merek engedni a gyerek természetes érdeklődésének, vagy adott esetben érdektelenségének. :) Azt hiszem ez hónapról hónapra vagy évről évre változik. Valahogy mindig megtaláljuk a családunk számára legmegfelelőbb hozzáállást. És ez így jó.
Persze, még én is tanulom ezt, és gyakran érzem úgy, hogy sehol sem vagyok még a több éve gyakorló oo-k mellett, mert én még szinte semmit sem tettem le az asztalra... majd eljön annak is az ideje, de mindenesetre nem elbizakodottan írtam ezt, inkább egy kezdő lelkesedésével. :)
Úgy láttam, Eszter nektek meg pont tavaly volt a lazább, önbizalom-teljesebb évetek.:)
VálaszTörlésA tankönyvet amúgy is átnéztem, és kb. kiszámoltam, hogyan kell haladnom, de pl. olvasásból (már tud olvasni) másik olvasókönyvet is használunk, ahonnan gyakorolja az olvasást és a narrációt is. De ezt eddig reggel kerestem ki, hogy ,mi legyen az olvasnivaló, de most előre egy évre kitalálni.. és szerintem úgyse az lesz, mert ha látom, hogy hosszabbakat bír majd, akkor mást olvastatok vele.
VálaszTörlésNem hiszem, hogy "valamit le kell tenni az asztalra", szerintem, ha normális, okos gyerekek, és megtanulnak Isten értékrendje szerint élni, az már tökéletes :)
A narráció a Charlotte Mason-féle narráció, vagy másfajta dolog?
VálaszTörlésSzámomra épp ami írtál, ezt jelenzi a "valamit letenni az asztalra", és azért az sem kis idő-, meg energiabefektetés. Meg még hozzátéve azt, hogy azért emberileg is el lehet szúrni az oo-t és ezzel az életüket, a lehetőségeiket a nem megfelelő foglalkoztatással és Isten-adta képességeik nem-kibontakoztatásával. Ezt is fontosnak tartom, és ebben érzem azt, hogy sajnos lehet rosszul is végezni.
És az sem utolsó szempont, hogy ki kell tartani a jófajta oo-ban. Én leginkább ezzel kapcsolatban mondtam, hogy még nem vagyok kipróbált oo, mert olyan hatalmas nagy nehézségekkel még nem szembesültem. Igazán akkor derül ki az elkötelezettség. Én erre értettem, hogy azt érzem, hogy még nem tettem le túl sokat az asztalra.:)
Mindazonáltal, megértem a te gondolatodat és neked is igazad van. :)
Igen, elolvasok valamit (előszór mondatonként, később szöveget)és el kell mondania. Fejlesztem a memóriáját, hogy később könnyebben tanuljon. De Ch.Masonnál nem szabad kérdezni, de én szoktam, mert van olyan, hogy alig mond valamit.
VálaszTörlésMegértem amit az "elrontásról" írsz. Mindenki másképp csinálja, és sokszor gondolok arra, jól csinálom-e és meddig bírom...
Eszter, én is vagyok így ezzel.
VálaszTörlésNarráció: szerintem nem baj, ha nem mond sokat a lányod. Bízz benne, mert az információ- ha érthetően van tálalva, akkor bekerül az agyba, akár kimondja, akár nem. A visszamondás olyan nem-szeretem tevékenységgé teheti a tanulást: ha időnként alig mond valamit, akkor egy idő után teherré válhat a számára ez a fajta gyakorlat. De nyilván te vagy az, aki látod őt, és tudod, hogy mit csinálsz. Csak, mint kérdés, bennem ez merült fel a kommented kapcsán.:)
Ez nem állandó, miután ő elolvasott valamit,elolvasok én egrövid mesét, és azt kell visszamondja, ez napi 5 perc.
VálaszTörlésNa, így már jobban értem. Köszi.
VálaszTörlésA Győri KÖnyvszalonon megvettük a Szutyejev könyvet, meg egy Zelk kötetet is. Köszönöm, hogy felhívod a figyelmünk ilyen értékekre is!
VálaszTörlésEgyébként nem a könyvek vonzottak oda elsősorban, hanem a Kaláka koncert. Remek volt, mint mindig.
pepita
Kaláka, Zelk, Szutyejev... csupa csupa jó dolgok történnek veletek, pepita. :) Énisénis! :)
VálaszTörlésAz istenfélő család c. könyvhöz annyit, hogy minden egyes darabja a puritán sorozatnak nagyon, de nagyon jó!!! Ez még nekünk sincs meg, de biztos, hogy szeretném :)
VálaszTörléspepita
Köszi az ajánlást, pepita. Már nekem is felkeltette a figyelmemet, valószínűleg érdemes a komplett sorozattal kibővíteni a listát. Hát, most tudnék mire költeni egy zsák pénzt, az biztos... :) (KÖNYVRE!!!)
VálaszTörlésKedves Eszti,
VálaszTörlésigazából nem konkrétan ehhez a bejegyzésedhez szerettem volna szólni, hanem csak néhány gondolatot akartam megosztani veled. De nem találtam elérhetőséget az oldalon, így hát ide írom. Nagyon boldoggá tesz, hogy rátaláltam a blogodra, egyszerűen nem bírom abbahagyni az olvasást :)
Bár én muszlim hívő vagyok, az érzéseink, gondolataink nagyon hasonlóak és az különösen megfogott, ahogy a Teremtőről írsz és gondolkozol és az életed (és írásaid) eleven része.
Több otthonoktató édesanya blogját olvasom, de amiket itt találok...szóval sokat jelentenek nekem.
Én 3 gyermekes édesanya vagyok (3 fiú), de sajnos nem gyakorlom azt az életvitelt, amit ti. Amikor az én fiaim születtek (13, 12, 9 évesek) még nem is tudtam ilyen lehetőségről - otthonoktatás - de tartok tőle, hogy nem is tudnám felvállalni, mert szerintem erre születni kell. Nagyon vágytam/vágyom/tetszik/élvezettel olvasom mások tapasztalatait, élethelyzeteit, rengeteget lehet még így is tanulni belőlük, egymástól, de mi már egy másik úton indultunk el.
Számos kérdés fogalmazódott meg bennem az otthonoktatás kapcsán, leginkább gyakorlati kérdések, mint pl. hány órát tanultok egy nap? hogy tudod megoldani a különböző korosztály differenciált tanítását? mikor van időd a felkészülésre? hogyan/honnan veszed a kreatív tevékenységekhez az ötleteket, mit hogyan csináljatok? hogyan telik egy napotok? és így tovább... Lenne bőven kérdésem még :)
A Teremtő fogadja el mindannyiunk erőfeszítéseit!
További áldásos munkát kívánok!
Kedves Ezerjófű,
TörlésKöszönöm a hozzászólást, azt hiszem, muszlim hívővel még nem találkoztam itt a blogoszférában, de örülök, hogy itt vagy és hogy írtál magatokról. Úgy látom, csak kicsit nagyobbak a fiaid, mint az enyémek (11 és fél; 10; 8; 5 és fél).
Szívesen válaszolok az otthontanítással kapcsolatos kérdéseidre, ha e-mailben megírod őket. A címem: fiukhajoban (kukac) gmail (pont) com
Köszönöm a jó kívánságot, jól esett. Az élő Isten mutassa meg neked és a családodnak magát - ezt kívánom szeretettel:
Eszti