Így most általában esténként anyagokat nyomtatok, illetve pl. Doda a matekot egy ingyenesen elérhető netes anyag segítségével tanulja. Egyszerre tanul Doda meg Rafi, Náti pedig hol odaül hozzájuk, hol elmegy. Zeki alvásának idejére időzítjük a tanulós tevékenységet. Felváltva segítek, ahol kell, leginkább instruálom őket. Most ez így jön be nekünk, és a tanulnivalóik egyelőre lehetővé teszik ezt a fajta sétagaloppos élvezettanulást. Mert ez tényleg az.
Nagyon sok vágyam van. És tervem. Muszáj lesz szelektálnom, mert nem jut időm mindenre. Nem is szeretném frusztrálni magam azzal, hogy olyan tevékenységek után vágyakozom, amiknek most nincsen helye az életemben. Amit viszont bele kell pakolni, azt bele kell pakolni. (nem akartam azt a szót írni, hogy zsúfolni...)
Az elmúlt hetek ennek, a számomra új, kihívást jelentő helyzetnek a megszervezésével teltek. A tervezésen túlvagyunk, most teszteljük, hogy működni fog-e amit kitaláltam, vagy változtatásra szorul a 'tuti rendszerem'. Nagyon be vagyok lelkesedve, büszkeséggel tölt el, hogy látok reális megvalósulási lehetőséget, és tudom, hogy működni fog a dolog: hogy képes leszek négy vagy akár több csemete mellett otthonoktatni, úgy, hogy közben nem hullunk széjjel. Bár, még nem látom 100%-ban, csak tudom, hogy így lesz. Jó érzés ám ez is. És nagyon tettre késznek érzem magam. Érzem, hogy Isten rábólint arra, amit teszek, és erőt ad ahhoz, ami még majd ezután jön. Bizakodó vagyok. Tudom, hogy ezek a felkészülés hónapjai, és lesz majd, amikor ki kell tartanom, mert támadás, meg próba jön, amikor majd emlékeznem kell ezekre a felhőtlen pillanatokra, amiket most élek át, amikor minden új még, és olyan jó így.
Otthonoktatós családi himnuszféleséggé avanzsáltattam ezt a dalt, mert nagyon tetszik a szövege és nagyon találó:
Ezentúl mi mind, együtt mindenütt!
A nap derűt hint, ránk oly' vígan süt.
Ha bármi is bánt, amíg minket látsz rá se ránts.
Előttünk egyből ledől
a börtönfal meg a zárkarács.
Hogyha jönne bár, az ördög ő maga,
mögötted ott áll a társak kis hada.
Ez nálunk Hugó nem gyorsan múló,
Kit a szívünk egyszer magába zár,
el nem fordul attól már!
Hozzád hasonló kedves nincs nekünk!
Együtt csodajó, szép lesz életünk!
Lesz mézeslepény,
és tejszínes torta, marcipán!
Sok érett banán a fán,
s az alján málna is pajtikám.
Rúghatunk majd gólt! Pillangót űzhetünk.
És papírhajót tengerre küldhetünk.
A gondod hát Hugó végleg elment,
és velünk dalold, hogy mi a szabály:
Míg a világ áll, jön tavaszra nyár,
tőled el nem válunk már!
A nap derűt hint, ránk oly' vígan süt.
Ha bármi is bánt, amíg minket látsz rá se ránts.
Előttünk egyből ledől
a börtönfal meg a zárkarács.
Hogyha jönne bár, az ördög ő maga,
mögötted ott áll a társak kis hada.
Ez nálunk Hugó nem gyorsan múló,
Kit a szívünk egyszer magába zár,
el nem fordul attól már!
Hozzád hasonló kedves nincs nekünk!
Együtt csodajó, szép lesz életünk!
Lesz mézeslepény,
és tejszínes torta, marcipán!
Sok érett banán a fán,
s az alján málna is pajtikám.
Rúghatunk majd gólt! Pillangót űzhetünk.
És papírhajót tengerre küldhetünk.
A gondod hát Hugó végleg elment,
és velünk dalold, hogy mi a szabály:
Míg a világ áll, jön tavaszra nyár,
tőled el nem válunk már!
Talán ezért nagyszerű ha a gyerekek közt kicsi a korkülönbség. Mi keményen harcolunk a 4 év korkülönbséggel, mert a kicsi mindent szétszedne, elvenne, és nemül egy percre se, és keveset alszik, de muszáj megoldani, egyelőre halogatom.
VálaszTörlésEszter, legyél türelmes és engedékeny magatokhoz! Nálunk is van egy sertepertélő apróság, hála az Úrnak- jó alvókával megáldva. De ha nem így lenne, akkor is lehet olyat időszakokat találni, amikor jobban elvan egyedül. Biztos nem egyszerű- de hát kinek az? ... :)
VálaszTörlésRégebben a estefelé volt a tanulós időnk Dodával, amikor a kisebbek fürödtek. Dodának még fogott az agya akkor, így nekünk működött a dolog. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ne gondolkozz sablonokban, mert nincsenek sablonok!:)
Nincs "így kell csinálni" meg "ekkor kell tanulni". És éppen ez a jó az oo-ban: hogy maximálisan RÁTOK van szabva. Ahogy nektek a legkényelmesebb és leghatékonyabb, úgy csináljátok. Az lehet, hogy nektek a kora reggel lesz, amikor a kicsi délelőtt szunyál, vagy ebéd után. Nem is kell hosszú órákig nyugtot keresned a kicsitől. Ha fél-egy órád van, azzal is tökéletesen elégedett lehetsz.
Mert a lányod úgyis fejlődik és a kedvező eredmények nem fognak elmaradni. Meg aztán: a kicsik hihetetlenül gyorsan nagyobbakká válnak, és lehet, hogy fél év múlva már semmi problémád nem lesz leültetni a kisebbet is, vagy önálló játékkal jobban leköti majd magát...
Bízz magatokban és sok sikert. Én nem féltelek, mert kreatív vagy, erős és ügyes- és legfőképpen, vagy egy Mindenható Istened, aki a kezében tartja otthonoktató családotokat. :)
Azt elütésekért/sajtóhibákért bocs. :)
VálaszTörlésIgen, sokszor az a legnehezebb, hogy a számunkra megfelelő időt megtaláljam. Sokszor lenne egy órám, amíg a kicsi alszik, de olyankor olyan fáradt vagyok, és száz dolgom lenne, hogy szinte haragszom, ha tanulni kell. Meg hát számomra bosszantó, ha előcuccolunk, leülünk tanulni, aztán 2 perc múlv aállhatunk fel, mert a kicsi meggondolta magát,stb. Nálunk vol tegy idő, kár, hogy abbahagytuk, amikor megmondtam a lányomnak, hoyg minden reggel leülünk tanulni, de a fő cél az lesz, hogy a kicsit minél hosszabb időre lekössük úgy, hogy emllettünk ül etetőszékben, és nem megy sehova. Volt, hogy egy órát tanultunk így. Amúg yirtó mozgékony a kicsi, a nagy meg ideges típus, szóval lehet, hogy ezt kell visszaállítani, csak hát akkora energia...
VálaszTörlésEszter, ne gondold, hogy mindig így lesz... :) Fogd föl úgy, hogy MOST EGY IDEIG nehéz. Aztán, ahogy a kicsi nő, úgy lesz könnyebb összehangolni a tevékenységeket. Ez biztosan így lesz. Bár, az is valószínű, hogy a két gyereked más-más vérmérséklete később is másmilyen tanulási tempót, és stílust fog majd 'megkövetelni', erre talán már most elkezdhetsz ráhangolódni.
VálaszTörlésRafi, a második, nálunk is sokkal mozgékonyabb, mint az elsőszülött. Dodával gyakorlatilag órák hosszat el lehet lenni aktív figyelme mellett, sőt igényli is ezt a fajta foglalkozást. És kitartóan próbálkozós típus. Rafi sokkal inkább érzelem-vezérelt, ami miatt ha valami nem sikerül, akkor szinte azonnal dühösen föladja. Őt nem lehet sokáig leültetni, ő olyan izgő-mozgó fajta. Nekem is meg kell találni a hangot vele tanulásilag, de tudom, hogy neki is megvannak az erősségei, és ezeket kell megtalálnom, megtanulnom ahhoz, hogy a vérmérsékletének a szelét tanulásának vitorlájába terelhessem.:)
Szóval, sok erőt, és elszántságot neked. Szeretettel ölelve: Eszti. Tudom, hogy ilyet nem szoktak kommentbe írni, de most kikívánkozott...:)
Köszönöm. Nektek is sok erőt és türelmet kívánok!
VálaszTörlésElkél olykor... :) Köszi.
VálaszTörlésnézzbe hozzám,meglepiiiii :)
VálaszTörlésoff: nem tudjatok, mi van Kamillaval?? amit utoljara olvastam tole, hogy megkapta az anyagokat, amibol jovore tanulni fognak.
VálaszTörléson: milyen anyagokbol fogtok tanulni? En most ugy latom, (2 ev iskola utan), hogy jol lehet haladni a hivatalos tankonyvcsomagokkal, foleg az elejen es lehet bele tenni egy csomo plusz, egyenre szabott dolgot, energiatol fuggoen.
Amugy most megfogott ez a tema szerinti tanulas is, olvasunk egy gyerekbibliat, es annyi jo hozzakapcsolodo dolgot lehet csinalni! Akar csak az utana kovetkezo beturejtveny, szamrejtveny, vagy komolyabb dolgok (Noe - suruseg, mi uszik a vizen, mi sullyed el; pusztai vandorlas - terkep, foldgomb stb. stb.)
Petine
Kamilla jól van, most a családi életét offline szervezi. A netmentességnek, és a blogja lezárásának több oka is volt, de most jól van és ez a lényeg. :) Szerintem még hallunk felőle, de azt, hogy mikor, nem lehet tudni. Ha jól értettem, akkor elkezdte már az otthoni foglalkozásokat ő is (a gyerekeink osztálytársak lettek...)
VálaszTörlésAz anyagainkról blogoltam. :)
kosz, mindket informaciot. Nagyon szerettem olvasni a honlapjat, es olyan bucsu nelkul tunt el (vagy akkoriban nem voltam szamitogepkozelben).
VálaszTörlésPetine
Akkoriban sok volt neki a net, és muszáj volt a maga életében ezzel kapcsolatos radikális döntést hoznia- azt hiszem ezért nem búcsúzott. Meg a rendszerrel is volt valami gondja, úgy értem, a google-lel. Azért talán nem végleg tűnt el...
VálaszTörlésHajniM-nek:
VálaszTörlésKöszi, megkaptam a hozzászólásodat. Nem teszem közzé, mert személyes, viszont írtam neked egy hosszú emilt a megadott emailcímedre, de nem küldi el. Nem maradt le valami? Ezt küldted: 'abonyimiha' Ez így jó? Ide küldjem?
HajniM-nek:
VálaszTörlésMegkaptam. Igen, direkt küldtem próbásat, miután egyszer elküldtem és kaptam egy üzit arról, hogy nem tudta a rendszer az üzit a feladóhoz eljuttatni. Azt hittem, hogy nem jó a cím, ezért teszteltem egyet a másik email-címemről. Arról elküldte a tesztelést- azt kaptad meg. A levelet újraküldtem a másik emilről, remélem megkapod. Ha nem, akkor leküldöm a férjedére. Na, remélem mostmár eljut. :) Kérlek, hogy jelezz vissza az én emilemre, ha végre megkapod amit írtam... :)