Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2009. augusztus 5., szerda

Gyerekjóléti



Igen, vannak, léteznek. Eddig azt hittem, hogy ők azok, akik a gondatlan vagy halmozottan problémás családokból kiemelik a gyerekeket. Ma már tudom, hogy ez csak egyike sokféle funkciójuknak. Ma már tudom, hogy egy óvatlan otthonoktató is keresztezheti az útjukat. Ez velünk is megtörtént nemrég.

Hogyan történt? Hosszú az eset, de a tanulságot 'röviden' jegyzem:

Aki otthonoktatást tervez, az általában nem oviztat (általában). Ma Magyarországon nem kötelező az óvoda első pár éve. A közoktatási törvény viszont kimondja, hogy abban az évben, amelyben a gyereked betölti az 5. életévét, óvodai nevelésre kötelezett napi 4 órában. Ha mégsem szeretnéd ezt, akkor van lehetőség felmentést kérni. A törvény kimondja, hogy akkor adható felmentés, hogyha:

- változás áll be a családi körülményekben,
- a gyermek képessége indokolja,
- a gyermek sajátos helyzete indokolja.

A felmentést az óvoda vezetője adhatja ki. Ez a jogszabály. A jogalkalmazás azonban nem megy ennyire gördülékenyen. A mi történetünk elég sajátos, nem is részletezem, annyi a fontos, hogy habár mi idejében jeleztük az illetékesek felé a felmentésre irányuló kérelmünket, ezzel kapcsolatban (lehet, hogy tudatosan, lehet, hogy nem szándékolt módon) dezinformálva lettünk. Ennek következményeképpen nem volt a kezünkben felmentés a kritikus időszakban.


Otthonoktatást tervező és ovikerülést egyéb okból fontolgató 'népségek' , erre nagyon figyeljetek oda! Ha a gyereked be van íratva, és nem jár oviba, az óvodai dolgozók kötelesek hivatalból bejelentést tenni a jegyzőnek. A jegyző felszólít majd bírságol. Emellett hivatalból értesíti a gyerekjólétit, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítése érdekében, hogy fennáll-e a gyereked veszélyeztetettsége van sem. Velünk is ez történt. De Isten irgalmas és kegyelmes volt hozzánk, meghallgatta az imáinkat és így olyan kooperatív, jó fej családgondozóval beszéltünk, aki nem akadékoskodott, hanem kb. 10 perc alatt 'letudott' bennünket azzal, hogy ő úgy látja, nem áll fenn veszélyeztetés, ezért az eljárás megszüntetését fogja javasolni. (Ellenkező esetben bíróságra idéztek volna minket.) Ez azért is történt így, mert Doda legalább 1,5 hónapot járt oviba, és a családgondozó leinformálta az óvó nénijét, aki szerint Doda okos, értelmes kisfiú, aki nem volt elmaradva a többiektől. Hálásak vagyunk az Úr Jézusnak a helyzet ilyen módon való megoldásáért és szabadításáért- s a tanulságot levontuk. (Múlt héten kaptuk kézhez az eljárás megszüntetéséről szóló hivatalos közleményt. )

A fenti esetet többféleképpen is el lehet kerülni. Ezt kicsit körbejárnám, okulásra.

1. megoldás: Nem íratod be a gyerekedet sehova óvodába.

Ez egy működőképes megoldás. Ugyanis a tapasztalat és a hivatal szerint az oviba nem járó gyerek semmilyen nyilvántartásban nem szerepel, ami alapján kiszűrhető lenne, hogy ötéves és nem ovizik. Mégsem javasolnám ezt a megoldást, mivel több rizikófaktora is van. Az első a védőnő. Ő is tehet hivatalból bejelentést a jegyzőnek arról, hogy tudomása van óvodaköteles, de nem járó gyerekről. Az adataid megvannak neki, tehát simán bejelenthet. Ha a védőnőd nem bízik benned, vagy nem vagy vele jóban, akkor ezt a megoldást felejtsd el. Annál is inkább, mert ha több gyereked van, vagy tervezel még szülni, akkor rájuk is gondolnod kell. Tehát nem célszerű eljátszani a sanszot egy jó elbírálásra azzal, hogy fű alatt cselekszel, mert ha a második lurkónál derül ki, hogy az elsőnél is átvágtad a védőnő agyát, lehet, hogy komolyabb elbírálásban részesülsz. Nem riogatás, realitás. Ha jó fej a védőnőd, bepróbálkozhatsz, mármint megemlítheted neki a tervedet. Ha nem otthonoktatás-ellenes, akkor valószínűleg a nem-oviztatást is 'benyeli'. A mi védőnőnk jó fej, de dolgoznom kellett a kapcsolaton: hosszú órák beszélgetéseinek a gyümölcse a bizalma ... :D


2. megoldás: Beiratkoztok oviba, de nem viszed el a gyerekedet a foglalkozásokra.

Ez a lehető legrosszabb megoldás. Beiratkozással bekerülsz a rendszerbe, vagyis a gyermekekkel kapcsolatos hivatalok és szervek 'szeme elé'. Mint az előbb is írtam, ebben az esetben, ha nem jártok, de tudnak rólatok, akkor csak idő kérdése, hogy az óvónők mikor jelentenek titeket a jegyzőnek. Hivatalból biztosan megteszik, muszáj nekik, mert különben őket büntetik meg. A jegyzőnek pedig muszáj hivatalból bejelentenie titeket a gyerekjólétinek, ha nem akarja, hogy mulasztásért őt vegyék elő. Látjátok, ez az egész valahol arról szól, hogy mindenki a bőrét félti, és ezért nem nagyon lehet a kedvességükre vagy az elnézésükre apellálni.

3. megoldás: Felmenteted a gyerekedet az utolsó óvodai év alól.

Ez a legjobb megoldás, ami csak létezik. Mindazonáltal, legyél szemfüles, elővigyázatos, rátermett és magabiztos, ha ezt választod, mert a jogérvényesítés nem minden esetben ezüst-tálcán felkínált aranyalmaként érkezik hozzád. Lehet, hogy küzdelem lesz, mire megkapod, ami jár: a felmentést, úgy értem...


Az egy érdekes kérdés, hogy melyik legyen előbb: a felmentés megszerzésével kapcsolatos beszélgetés, vagy a beiratkozás. Én annak idején ebben a kérdésben homályos információt kaptam a helyi illetékestől (óvodavezető). Mivel ezzel kapcsolatos jogszabályt nem találtam, saját tapasztalattal pedig még nem rendelkezem, a józan paraszti eszemet 'vettem elő', amely azt sugallja, hogy jobb beiratkozás előtt utánajárni ennek, és megszerezni a felmentést. Máskülönben ha már szem elé kerültök a beíratással, és esetleg nem sikerül felmentetni a gyerekedet, akkor garantáltan be fognak jelenteni a jegyzőnél.

Tehát, mielőtt beíratnád a gyermekedet, érdemes a célintézményben tájékozódni afelől, hogy mennyire készségesek egy ilyen felmentés kiadásában. Ha nem, akkor vagy állj a sarkadra, és őszintén, tisztelettel, de határozottan ostromold az óvodavezetőt, hiszen ő jogosult e papír kiadására, vagy keress másik intézményt (ez persze nehézségbe is ütközhet).

Van egy ovi, ahol mindössze egy (!) alkalommal kell gyerkőccel együtt bemenni, és megadják a felmentést minden egyéb vizsgálódás nélkül, de ők szerintem ezt annak a reményében teszik, hogy a gyerekedet oda fogod vinni majd suliba. Ez egy keresztény suli, ovival, és lehet náluk otthonoktatni is, de a magántanulói státuszt csak részlegesen tudják megadni. A részlegesség azt jelenti, hogy havonta kell bemenni az iskolába, nem félévente, tehát nagyobb a kontroll, meg adott esetben macerásabb is az utazgatás. Hogy jogilag mit jelent a részlegesség pl. diákigazolvány szempontjából, annak nem jártam utána, mivel minket nem érintett ez a dolog.

Mindazonáltal, én szerintem nem fair ezt a megoldást igénybe venni, és tőlük igényelni felmentést, hogyha nem szándékozol oda vinni a gyerekedet iskolába is.

Rafival is nemsokára kezdődik a hivatalos utunk, hiszen vele (is) felmenést szeretnénk végigvinni. Jó reménység szerint kooperatívabbak lesznek a szervek, mint Doda esetében. (Dodánál kooperatívnak tűntek, ám félreinformáltak és ide-oda küldözgettek- még az alpolgármesternél is jártunk felmentést kérni!!)

10 megjegyzés:

  1. Köszi az összefoglalót, Eszti! Már vártam, hogy mindezt megírd, bár boldogabb nem lettem tőle...
    Van a városunkban vagy 6 óvoda, eléggé ismerem valamennyit, mert pár évvel ezelőtt ovi-loviztunk, vagyis rendszeresen lovagoltattuk az ovisokat (egy részüket). Hááát, egyik ovi vezetőjéről sem tudok együttműködést feltételezni. :-(
    Védőnő: viszonylag jó fej, de neki is van főnöke. Ez a főnök pedig zabos ránk az otthonszülés miatt, volt is összetűzésünk szülés után, mert hát hozzánk ki is kellett jönnie az ANTSZ-nek is vizsgálódni, meg mindenféle hivatalos embernek, mert hát otthon szülni micsoda felelőtlenség! Esküszöm, ha tehették volna, elviszik a gyereket és beszámíthatatlanná nyilvánítanak. Szerencsére ismertük a jogainkat és képviseltük is azokat, de kevésbé határozott embereknek komolyabb gondjai is lehettek volna. Tudnék mesélni, de gondolni sem szeretek azokra az időkre.:-(
    Szóval lesz még baj az ovidologgal is, úgy látom. Én ugyan nem zárkózom el az iskolától - én magam szerettem suliba járni, meg épp most alakul át alapítványivá a város legjobb sulija, fizetős lesz, de a legjobb tanárokkal, a legjobb lehetőségekkel, tehát el tudom képzelni majdan ott Rékát - az ovikat ismerve viszont sikítva tiltakozom.

    VálaszTörlés
  2. OFF. Gabka, tudom, hogy nem szeretsz emlékezni azokra az időkre, én mégis megkérlek: írnál nekem emailt az ÁNTSZ-ről? Nagyon érdekel, hogyan történtek a dolgok veletek, mivel én eddig abban ringattam magam, hogy az ÁNTSZ csak riogatás, úgysem mennek ki- nos, úgy látom, nem lehet ilyen egyszerűen elrendezni... (A jobb oldali sávban legfölül, a kép alatt találod az email-címem.) Köszönöm.

    ON. Megértelek, egyébként tök durva, amit leírsz, de sajnos én is hasonlókat tapasztaltam, bár itt nincs annyi ovi, melyek közül választani lehetne. Az a bajom, hogy ma már alapból kevés bizalmam van az ovikban (vajon aki kooperatívnak látszik, az valóban az is??)

    Gabka, jó, hogy van még 3-4 éved gondolkozni, addig meg még annyi minden változhat jogilag, meg ovi-szempontból is... még akár pozitív változás is elképzelhető!! (pl. eltörölhetik a kötelező ovit, hehe- na jó, erre azért nem számítok, de örömteli fordulat lenne, az biztos.) :D

    Lassan (illetve nemsokára) újra kell gondolnunk a Rafival kapcsolatos stratégiánkat ovi-ügyben, mert közeleg a szeptember, és még előtte lépnünk kellene. Jó reménységgel vagyok, talán nem lesz mega-akadékoskodó az óvodavezető (most már ismerjük a törvényrendeletet, nem fog tudni olyan könnyen továbbküldözgetni). Ha nem lesz kooperatív, akkor részünkről jön a bekeményítés, vagy a kerülőút. Bővebben erről még írok ha lesz fejlemény- remélem sikersztorit.:)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon furcsa, és elkeserítő, amiket írtál. Én azt hittem, hogy Magyarországon, ha már van magántanulói státusz, akkor "Hawai". Szomorú, hogy ilyen sok múlik azokon, akik ott dolgoznak. Emlékszem Kamillának is volt egy jó kis storyja az iskolával, bár azt még most sem értem. Én egyelőre örülök, hogy megúsztuk az ovit és egyelőre a sulival sincs baj. Pedig olyan jó lenne, ha Magyarországon lehetne magántanuló, és azt az idegennyelvet tanulná, amelyiket akarja, nem azt amit rákényszerítenek.

    VálaszTörlés
  4. Szia Eszti,
    mi is oo-ra gyúrunk, habár apám keményen beszólt. Pedig csak az ovitémát hanyagoljuk. Szeptembertől kezdte az ovit a nagyfiunk. Nagyon nagy kihagyásokkal a betegségekre hivatkozva. Aztán megszületett a 3. csemete, majd nem mertem bevállalni a bárányhimlőt. Most itt a nyáriszünet.:)
    Gondoltam szeptemberben szólok, a vezető óvónőnek, hogy ne számítson ránk. 4 éves volt május végén a gyerek. Szerinted máris a felmentést forszírozzam?
    Köszönöm, hogy olvashatom írásaidat.
    HajniM

    VálaszTörlés
  5. Eszter, szerintem simán lehettek Mo.-on magántanulói státuszban- ha ez nálatok helyi oktatási jogszabályba nem ütközik.

    Van egy helyileg hozzánk közeli(délnyugat-magyarországi)keresztény alapítványi suli, az igazgatóját ismerjük. Ő mondta tavaly, hogy volt magántanulójuk Ukrajnából évekkel ezelőtt. Szóval meg lehet oldani, valamelyest nyitottak, és jó fejek. Nekünk ők a B verzió óvodaügyileg (mert az is van nekik, meg zenesuli is), ha minden kötél szakad...

    Eszter, a magántanulói státuszhoz be kell iratkozni valamelyik általános iskolába. Beiratkozáshoz meg iskolaérettségi papír kell. Ezek egyikéhez sem kell oviba járni!:)

    Viszont az ovimulasztás, az más hivatalhoz tartozik, mint az iskolaérettségi vizsgálat. Az ovimulasztás a jegyző és a gyerekjóléti hivatala asztala, az iskolaérettségi vizsgálat pedig a nevelési tanácsadóé. Ha már megtörténik a bejelentés, akkor az ügyet ki kell, hogy vizsgálják, akkor már hiába lobogtatunk iskolaérettségi papírt (na jó, azért nem hiába, szerintem számít, de) az eljárást akkor sem szüntetik meg csak azért, mert van egy ilyen papír. Tehát a bejegyzésben írt módok valamelyikén el kell kerülni, hogy eljárás legyen, felmentés megszerzésével.

    Arra kell csupán odafigyelni, hogy a gyereked ötéves kora előtt végiggondold, hogy mi módon fogod megoldani ezt a helyzetet, mikor fogod a felmentésnek utánajárni, igényelni. Esetleg elkerülni(de mondom, az rizikós). Eggyel több agyalni-, és megrágnivaló. :)

    Viszont visszamenőleg nem vizsgálódnak! (Minket a tanév közben jelentettek be, abban az évben, amikor oviköteles volt a gyerkőc.)

    VálaszTörlés
  6. Kedves HajniM, örülök, hogy olvasol, és köszi a soraidat.:)

    Törvényileg jogod van otthon tartani a gyerekedet, egészen addig a szeptemberig, amelyik évben betölti az 5-öt. (Az jövő év nektek, ha jól értelmezem.) Tehát jövő hónaptól nem kell vinned, ha nem akarod- megteheted ezt.

    Mivel azonban a fiad tavaly járt valamennyit, már benne van az ovi adatbázisában, tehát lehet, hogy fair lenne odaszólni telón, hogy nem fogod vinni, otthon lesz még ebben az évben a gyerkőc- hogy ne számítsanak rá a csoport-létszám szervezésénél. (ehhez nem kell megvárnod a szeptembert, mert augusztusban kezdik el szervezni a csoportokat, ha jól tudom).

    Felmentést viszont nem kell kérned, csak majd jövő szeptemberre. Jövő tavasszal lesznek a beiratkozások utolsó év ovira is, úgyhogy addig kell eldöntened, hogy először a felmentést járod ki, vagy először beiratkozol (talán jobb az előbbi).

    VálaszTörlés
  7. Ha már óvintézkedésekről van szó: amerikai otthonoktatós könyvben olvastam (Klicka: Otthonoktatás) meg hallottam róla, hogy otthonoktatósoknak olyanra is kell figyelni, mint pl. ne fenekeld el mások előtt a gyereket, mert emiatt is bajod lehet, vagy ne nagyon rendszeresen vidd ki iskolaidőben. Ez nagyon hülyén hangzik szerintem, mert pl. más is elfenekel, és miért ne tanithatnám du. a gyereket, na de ez szemet szúrhat, és jön a szőrszálhasogatás.

    VálaszTörlés
  8. Eszter, én nem olvastam a Klicka-könyvet, de ezzel a két óvintézkedéssel csak részben tudok egyet érteni. Szerintem senki sem szólhat azért, hogy hol vagy iskolaidőben a gyerekeddel. Egyrészt, mert az iskolaidő azért elég tág fogalom: ahogy egyre magasabb osztályba lép a gyerkőc, tarthat akár 4-ig is (napközi, szakkörök is)- akkor rendszeresen csak 4 után sétáljunk?:) Másrészt, nem tudhatják, hogy nem kivetted-e néhány napra a suliból a gyereket, vagyis igazolt hiányzásod van-e. Meg iskolaidőben a legtöbb felnőtt dolgozik... Szóval én inkább csak arra figyelnék, hogy ne a nyugdíjas szomszédnénit bosszantsák a gyerekeim a napközbeni játszótéri hangoskodással, vagy ne a velünk nem-szimpatizáló boltos néni (ha van ilyen) előtt sétáljunk el napról napra iskolaidőben(talán meg lehet oldani).

    Szerintem ha nem keresem a bajt, és tiszteletben tartom mások nyugalomhoz való jogát, nem hiszem, hogy bárki felettébb kiakadhat erre. Ha mégis, állok elébe: a nevemet sem tudják, de ha kiderítik, akkor is védve vagyok, mert járunk iskolába, csak magántanulóként: tehát az otthontartózkodásunk jogszerű. Szóval én ehhez az óvintézkedéshez nem alakítanám a napomat, mert azért előbb-utóbb az ismerősök, és a környékbeliek iskolaidőben való séták nélkül is megtudják, hogy otthonoktatunk, és aki rosszindulatú, az talán megpróbál majd keresztbe tenni.

    Én mindenesetre igyekszem nyílt és kedves lenni (jaj, de nehéz néha), és inkább az a 'stratégiám', hogy hagyjam beszélgetni a gyerekeket az előítéletes idegenekkel és ismerősökkel, így mások rájönnek, hogy a fiaim elég értelmesek, tehát nem butítva vannak itthon...:D :D (a gyereket is fel kell vértezni, mert ugye minden néni-bácsi az oviról meg a suliról faggatja a kisgyerekeket, de ez egy másik sztori)

    A mások előtt fenekelés otthonoktatástól függetlenül nem szerencsés dolog szerintem. Két okból: egyrészt, a gyereket nyilvánosan megszégyeníti, másrészt tényleg nem egy gondoskodó és szerető szülő benyomását keltheti másokban, ami miatt sajnálatból, buzgalomból lehet, hogy valamilyen gyerekvédelmi szervhez fordul valaki, aki tanúja egy ilyen 'jelenetnek'.

    VálaszTörlés
  9. Igen, de ezzel azt akartam kifejezni, hogy az otthonoktatósokba jobban belekötnek, és érdemes néháyn dologra odafigyelni. Persze nem kell eszerint berendezni az életünket.

    VálaszTörlés
  10. Eszter, igazad van. :) Egyetértek veled.

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok