Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2015. február 20., péntek

Magyar tanuló - külföldi suli


Ahogy talán láttátok is, leszedtem az előző poszt érdemi tartalmát (a címe és némi infó maradt meg belőle), mivel alaposabb utánajárásba kezdtem. A dolog még mindig arról szól, hogy tisztázzam: van-e ma legális lehetőség külföldi intézményeket választani az otthontanuláshoz. Az utánajárást időközben befejeztem: további jogértelmezőket sikerült leinformálnom és több, korábban (általam) nem ismert összefüggést is felismertem. Az utánajárás nekem mindenképpen hasznomra vált és most szeretném megosztani veletek is azt, amire eljutottam. Nézzük tehát, hogy pontosan miről és hogyan rendelkezik a törvény!


Tankötelezettség

Minden Magyarországon élő magyar tanuló, aki tanköteles korú, tanköteles. A tankötelezettség 6 vagy 7 éves korban kezdődik és a 16. életév betöltésekor ér véget. Az állam elsősorban a tanköteles korúak tanulmányainak a biztosításáért felelős.

Ez a gyakorlatban többek között három dolgot jelent. Az első, hogy a tanköteles korú tanulókat az állam előbbi célból nyilvántartja és folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi jegyzőn és a kormányhivatalon keresztül. A második, hogy tanköteles kor után a tanuló szabadon tanulhat bárhol: az állam onnantól egyáltalán nem korlátozza a választási lehetőségeket.

A harmadik, hogy a 16 éveseket már 'következmények' nélkül el lehet küldeni az iskolából: az intézmény onnantól nem köteles a tanulói jogviszony folytonosságára ügyelve eljárni (lásd lejjebb). Ide kapcsolódó érdekesség, hogy a tankötelezettség vége nem annak a nevelési évnek a végén van, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét, hanem pontosan akkor, amikor a születésnapját ünnepli. Ha ez év közepére esik, akkor (is) másnaptól már megszűnik a tankötelezettség. Ez viszont nem feltétlenül jelenti, hogy a tanulói jogviszony is megszűnik, de jelentheti akár azt is.

A tankötelezettséggel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy nem szűnik meg azzal, hogy a tanuló (akár évekre) külföldre költözik. (Akkor sem, ha csak külföldi suliba iratkozik). Ameddig magyar lakcímmel (vagyis lakcímkártyával) rendelkezik, addig a magyar állam tankötelezettséggel kapcsolatos rendelkezése vonatkozik rá. Amennyiben a tanköteles tanuló családjával véglegesen külföldre vándorol és hivatalosan megszünteti a magyar lakcímét, akkor kikerül a magyar tankötelezettség hatóköréből: már nem lesz tankötelezett itthon. Ilyenkor a tanuló az új ország oktatási szabályai szerint lesz tankötelezett.

Nemzeti Köznevelési Törvény (a továbbiakban Nkt.) 45.§ (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.


Tanulói jogviszony és annak megszűnése, szüneteltetése

A tanuló tanulói jogviszonyba kerül az adott intézménnyel, akkor, amikor oda beiratkozik. A tanulói jogviszonynak folytonosnak kell lennie, tehát egyik intézmény akkor veheti ki állományából a tanulót, ha egy másik intézmény átvette őt és ezt a korábbi iskola felé hivatalos nyilatkozatban igazolta.

Tanulói jogviszony tanköteles korban csak speciális esetekben szüntethető meg pl. suliból való kicsapás, végleges külföldi távozás vagy olyan egészségi állapotromlás esetén, amely lehetetlenné teszi a tanulmányok bármilyen formában történő folytatását. Tanulói jogviszonyt szüneteltetni csupán három esetben lehet, de erről később lesz szó.

Nkt. 53.§ (2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés,
g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján.
5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.


Tankötelezettség teljesítése

Kétféle módon történhet ez.

Nkt. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.


Milyen intézményekben teljesíthető a tankötelezettség?

Azon magyar tanulók számára, akik Magyarországon élnek, az állam kijelöli a köznevelésben résztvevő intézményeket. Ezek azok az iskolák, amelyek közül a családok választhatnak. Az állam biztosítja, hogy a köznevelés az általa meghatározott kritériumoknak megfelelően működjön. Ehhez a törvényben rögzített módon engedélyezi, nyilvántartja és ellenőrzi a közoktatás szereplőit.

Nkt. 45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.


Külföldi intézmények

Itt most nem a közismertebb jelentését használom ennek a kifejezésnek. Nem azokról a külföldön működő intézményekről van tehát szó, amelyekhez magyar tanuló csak úgy kapcsolódhat, ha maga is külföldre költözik (egyedül vagy a családjával), és beiratkozás után fizikálisan is részt vesz az intézmény által biztosított tanórákon.

Külföldi intézmények alatt most azokat a magyarországi tagintézménnyel nem rendelkező iskolákat értem, amelyek az oktatást és/vagy a számonkérést e-learning formában, illetve közös megállapodás alapján egyéb módon valósítják meg. Ezek a sulik a tanulóiknak lehetőséget biztosítanak a világ több országából kapcsolódni hozzájuk úgy, hogy közben a hozzájuk 'járók' nem utaznak sehova, hanem otthonukban tanulhatnak. A tanuló (ill. a családja) tandíjat fizet, az intézmény pedig értettségiig kísérheti őt.

Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy egy külföldi intézményben szerzett érettségi sohasem kompatibilis egészében a magyar érettségivel, mint ahogyan az érettségit megelőző tanulmányok sem. Viszont nemzetközi egyezmények értelmében bármilyen külföldi tanulás, amely az adott országban elismert intézményben valósul meg, beszámít a későbbi magyar tanulmányokba. (Vagyis egy francia intézménynek francia állami elismervénnyel kell rendelkeznie, nem magyarral.)

Hogy milyen mértékben számítanak bele a külföldi tanulmányok a magyar továbbtanulásba, azt mindig annak a magyar iskolának az igazgatója dönti el, amelybe a tanulót a külföldi tanulmányok után be szeretnénk íratni, de kérésre a Oktatási Hivatal is informál és hitelesít.


Tanulói jogviszony szüneteltetése

Három eset létezik, amikor Magyarországon élő tanköteles magyar tanuló tanulói jogviszonya törvényesen szüneteltethető.

Nkt. 56.§ (2) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

Nkt. 91.§ (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.


De mit jelent a "külföldi tanulmányok alatt"?

Mivel a Magyarországon élő magyar tanulók vagy iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthetik a tankötelezettségüket (ld. fentebb), és mivel a tankötelezettség teljesítéséhez csak az állam által elismert intézmények választhatóak (ld. szintén feljebb), ezért a magyar jogértelmezés szerint a tanuló kizárólag úgy folytathat külföldi tanulmányokat, ha ezen tanulmányok idejére külföldre is költözik. Máskülönben nem tud megvalósulni az itthon élő tanulókra vonatkozó fenti két törvény.

"Nkt. 45. § (7) bekezdése* (ld. lentebb) adja meg a választ azzal, hogy csak a felsorolt intézményekben van lehetőség a tankötelezettség teljesítésére Magyarországon élő magyar tanuló számára. A szülő döntési joga csak a tankötelezettség teljesítésének módjára terjedhet ki. A tankötelezettség teljesíthető oly módon, hogy a tanuló rendszeresen iskolába jár, de oly módon is, hogy magántanulóként tesz eleget a kötelezettségeinek.

Mindkét megoldás esetében fennáll azonban jogviszony az iskolával, értelemszerűen vagy azzal, ahova rendszeresen jár a tanuló, vagy ahol magántanuló. Itt kell számot adnia teljesítményéről a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésében** (ld. lentebb) meghatározott módon.

A tankötelezettség teljesítésére vonatkozóan ettől eltérő szabályokat az Nkt. csak abban esetben enged, ha a magyar állampolgár tanuló külföldön tartózkodik, és tankötelezettségét külföldi intézményben teljesíti."
(Idézet az egyik hivatal leveléből.)

______________________

Nkt. 45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
** EMMI 64.§ (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (...).


Akkor tehát nem törvényes a 'magyar tanuló - külföldi suli'?

Sajnos nem. Azért sajnos, mert én is örömmel vettem volna tudomásul, ha lehetne legálisan ehhez a megoldáshoz folyamodni. A törvények értelmében azonban nem lehet. Hiába jelent meg a HVG-ben, hogy ez törvényes; hiába nyilatkozik a külföldi intézmény igazgatója úgy, hogy törvényes; hiába mondják azok, akik már 'szabadon' tanulnak, hogy ez törvényes - nem az. Attól, mert többen mondják, még nem lesz az.

Ezen a helyzeten nem fogok most már sokat lelkizni, csak még egyszer utoljára fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a törvényeket ebben a kérdésben egyféleképpen lehet értelmezni. Nem azért, mert én ezt szeretném (nem ezt szeretném). Nem is azért, mert én önkényesen így értelmezem (alaposan utánajártam). Hanem, mert azok a rendeletek, amelyekre fentebb hivatkoztam, erre az egyféle végkövetkeztetésre viszik a jogértelmezőket. Ha valakinek gondja lenne a hatósággal, akkor is ezt az összefüggést vezetnék le neki.

A külföldi suli lehetősége tehát nem egy törvényi joghézag, így nem valódi lehetőség. A sokat idézett Nkt. 91. paragrafusa, amelynek értelmében magyar tanuló korlátlanul folytathat külföldi tanulmányokat, jelenleg nem vonatkozik olyanokra, akik nem élnek külföldön. És ez gyakorlatilag kizárja a magyar tagintézménnyel nem rendelkező külföldi iskolákat a hazai oktatási palettáról.

Persze, a magyarokat azért nem kell félteni: még így is többféle variánsa lehet az otthontanulás törvényes kivitelezésének, ami az iskolai státusztól a vizsgákig változatos megoldásokat tesz lehetővé. Nem vagyunk tehát elveszve vagy felettébb megfosztva, de tudni kell, hogy meddig és tovább már nem - amennyiben a törvény-adta lehetőségek keretein belül szeretnénk maradni. Ha meg nem, akkor...

Annyit még hozzátennék, hogy természetesen lehet becsukni szemet-fület és úgy tenni, mintha homályos lenne a jogszabály és nem tudnánk, mi a helyzet, de az az igazság, hogy pontosan tudhatjuk, hogy mi a helyzet. És ennek az ismeretnek a birtokában lehet ilyen vagy olyan döntést hozni - mindenkinek a prioritásaihoz és a lelkiismeretéhez mérten -, csak ne mondjuk, hogy egy adott döntés 'törvényileg belefér', hogyha egyszer nem fér bele.


Hogyan lehetne a problémát orvosolni?

Van egy helyzet most, de nem biztos, hogy bele kell nyugodni, hogy ez már mindig így marad. Akinek fontos ez a téma, az gondolkozhat azon, hogy hogyan is lehetne a magyar törvényekkel kompatibilis megoldássá tenni, ami most még nem az.

Első lehetőség, hogy a virtuális fizikálissá válik. Szükség lenne a külföldi intézmény magyarországi tagintézményére, amely fizikális valójában jelen van nálunk. Ennek az intézménynek aztán nyilvántartásba kell vetetnie magát az állami törvények szerint. Ezzel együtt engedélyezési eljáráson kell keresztülmennie, amelyben megvizsgálják, hogy adottak-e a fizikai feltételei a tanulásnak (pl. ahány tanulót fel szeretnének venni, annyi szék stb.), illetve a pedagógiai programját is megnézik.

Ilyen feltételek nyilvánvalóan nem vagy csak igen nehezen vállalhatóak külföldi intézmények számára. Nem is gondolom, hogy megérné nekik a többletköltséget, a macerát, meg a 'tanítási szabadságuk' föladását az, hogy a hazai törvényeknek megfelelve magyar tanulóik is lehessenek.

A második lehetőség egy államilag elismert intézménybe bekapcsolódni. Egy épülettel és infrastruktúrával már rendelkező intézményhez társulva magántanulói program vagy egyéni tanrend keretében megoldható lenne a külföldi iskolával együttanulás. Az árképzés ez esetben okozhatna némi fejtörést, hiszen a két intézménynek valami módon osztoznia kellene az állami normatíván vagy a család által befizetett tandíjon.

Harmadik lehetőség a törvényváltoztatás kieszközölése lehet. Ha maguk a külföldi intézmények 'mennének el' lobbizni azért, hogy Magyarországon is lehessen a tanszabadságnak ezzel az eszközével (az e-tanulással) élni, az sokaknak nagy segítség lenne. És nem csak a szabadon szárnyalni akaróknak, hanem például olyan családoknak is, melyekben a tanuló tartósan beteg és a kirendelt iskolának teljesíthetetlen feladatot jelent a törvényi kötelezettség teljesítése: vagyis házhoz kijáró 'mobil' pedagógusok biztosítása.


Ha már mégis léptünk és nem akarunk visszafordulni, akkor fontos tudni...

Az iskolai oltásokról a korábbi (leszedett) posztban már írtam. A lényeg, hogy ezt a magyar intézmények hivatalból számon tartják és adott esetben az otthontanuló gyerekeken is 'behajtják'. Mivel ezeket az iskolákat ellenőrzi a hatóság, ezért valószínű, hogy felelősségük tudatában tájékoztatják is a tanuló családját az aktuális iskolai oltáskötelezettségről.

Egy külföldi intézmény azonban kívül esik a magyar hatóság látókörén. Nyilván a 'szervek' nem fogják a külföldi sulit informálni a magyar egészségügyi szabályozásról, ezeknek az intézményeknek pedig nem kötelességük tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon. Így viszont minden esetben a szülőkre hárul a feladat, hogy gyerekorvosuknál utánajárjanak: mikor milyen oltást hol kell, hogy megkapjon a gyerekük.

Egy hasonlóan fontos információ azok számára, akik családi pótlékot (vagyis iskoláztatási támogatást) vesznek fel tanköteles korú gyermekük után: tanulói jogviszony szüneteltetése esetén bejelentési kötelezettségük van a hivatal felé. Annak nem jártam utána, hogy ez a bejelentés pontosan mit von maga után, de mindenesetre ezt is meg kell tenni.

"Bejelentési kötelezettség (adatváltozás)
A családi pótlékra való jogosultság kötelezettséget is von maga után. Az ellátásra jogosult személy a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni: (...) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését (...) Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!" Forrás


Kérés: Az itt olvasott jogszabályok és értemezésük az általam megkérdezett több illetékes hivatali személy álláspontjából lett összerakva, ezért meglehetősen biztos vagyok abban, hogy nem csúszott félre a posztom végkövetkeztetése. Amennyiben tudomásod szerint mégis pontatlanul vagy teljesen hibásan értelmeztem a törvényi összefüggéseket, úgy kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot, hogy tisztázhassuk, melyikünk látja pontosan. Ha szükséges, bármikor kijavítom, amit nem jól tettem össze. Köszönöm szépen.



15 megjegyzés:

  1. Eszti, és mi van azokkal a gyerekekkel, akik mondjuk a határ mellett laknak és átjárnak a szomszédos országba tanulni? Konkrétan tudom, hogy pl. Hegykőn és még néhány Sopron környéki faluban ez kifejezetten divat. A gyerekeket a szülők átviszik/átkísérik a határon, ott felveszi őket az osztrák iskolabusz és mennek az ottani suliba. Bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkező gyerekekről van szó. Azért tudom, mert egy időben fontolgattuk, hogy oda költözünk Hegykőre és amikor rákérdeztem az iskolára, ott kaptam a felvilágosítást, hogy Ausztriába is járhatnak a gyerekeim, ha az jobban tetszik. Akkor ez most hogy van?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, Gabka: meg kellene őket kérdezni, hogy ezt mi alapján és hogyan csinálják. Így látatlanban úgy gondolom, ez működhet legálisan. Azért gondolom így, mivel a gyerekek valóban iskolába járnak: vagyis a tankötelezettség teljesítésének két törvényes módja közül választottak. A másik rendeletet, ami ide vonatkozik és arról szól, hogy csak magyar állam által elismert iskolába iratkozhat a Mo.-on élő gyerek - ez úgy tud teljesülni, ha van egy hivatalos szerződés a helyi magyar iskola és a külföldi intézmény között (pl. együttműködési szerződés, amelynek értelmében közösen vállaják az oktatási-nevelési feladatokat). Nem tudom, hogy van-e ilyenjük. Ha nincs, akkor azt tudom elképzelni, hogy mivel ez egy helyi gyakorlat, egyszerűen szemet hunynak efölött a helyi hivatalban. Tehát lehet, hogy szabálysértést követnek el ezzel, de az is lehet, hogy jogszerűen lepapírozták a dolgot. A helyzet érdekes és mindenképpen speciális, hiszen határmenti településen élőkről van szó.

      Törlés
  2. Érdekes amit írsz. Főleg annak fényében, hogy itt van előttem a hivatalos engedély, amit a fiunk iskolaigazgatója adott ki és amiben elfogadja az Nkt. 91. paragrafusára való hivatkozásunkat és felfüggeszti a fiunk tanulói jogviszonyát.
    Magyarul a fiunk Magyarországon lakik és teljesen hivatalosan folytat tanulmányokat külföldi intézményben. Szerencsére megteheti, mert a törvény nem tiltja, és mi, a szülei több körön keresztül nem adtuk fel, hanem érveltünk a jogaink, és az ő jogai mellett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Orsi, több embert ismerek, akik a tiédhez hasonló tapasztalattal rendelkeznek, ez azonban nem annak a bizonyítéka, hogy a magyar törvények elfogadott alternatívának kezelik az életvitelszerűen Mo.-on élő gyerekek külföldi suliba iratkozását. Hanem inkább annak, hogy ma Mo.-n sok mindent meg lehet úszni.

      Ebben az esetben ez úgy lehetséges, hogy bár a törvény az igazgató jogkörébe helyezi a külföldi intézménybe iratkozás engedélyezését (és ehhez kapcsolva a tanulói jogviszony felfüggesztését), arra ez a törvény őt mégsem hatalmazza fel, hogy utána is járjon: vajon a törvényi feltételeknek megfelelően történik-e mindez. Neki tehát nem kell arról meggyőződnie, hogy a kérvényt benyújtó család valóban külföldre költözik-e vagy pedig Mo.-ról 'jár' a külföldi intézménybe. (Ez nehéz is lenne, hiszen egy külföldön élő személy is rendelkezhet magyar lakcímmel). Utóbbihoz (vagyis itthonról külföldi intézményben tanuláshoz) viszont nem járulhat(na) hozzá, hiszen a törvény meghatározza, hogy mely esetekben függeszthető fel tanköteles gyermek tanulói jogviszonya - és ez egyáltalán nem tehető meg, ha az illető kiskorú életvitelszerűen Mo.-n tartózkodik!

      Ha egy igazgató mégis felfüggeszti egy ilyen gyermek tanulói jogviszonyát (akár jóhiszeműségből, mivel eleve abból indul ki, hogy a család bizonyára külföldre költözik, akár mintegy a családnak falazva), azzal szabálysértést követ el. A dolog persze nem feltétlenül kell, hogy kiderüljön, hiszen egyedül a jegyzőhöz beérkező (a családdal kapcsolatos) hivatalos panasz, vagy a szervek intézményi ellenőrzése folytán derülhetne ez ki. Nagy tehát a megúszási sansz, de azért ez akkor is egy illegális dolog, ami, mint ilyen, pallosként lebeg az adott család feje felett, amely bármikor lesújthat. Ha ráadásul ez a dolog 'tömeges' méreteket is ölt, akkor még inkább van arra esély, hogy ez az egész jelenség egyszer majd valakinek szemet szúr.

      Fentiek miatt tartom igen veszélyesnek, hogy vannak, akik nyíltan bátorítanak másokat ennek a lehetőségnek a választására, anélkül, hogy hozzátennék, hogy ez bizony (bár megúszható, de) mégis csak a törvényi előírásokkal szembemenő alternatíva - mint ilyen, tehát nem valós alternatíva abban az esetben, ha valaki szabályszerűen akar eljárni.

      Ahogyan a posztban is írtam, a kutya tehát nem a sokszor hivatkozott 91.§- nál van elásva, hanem a Mo.-on életvitelszerűen élő magyar gyerekek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos 3 előírásnál. Konkrétan ezeknél:

      1. Tankötelezettséget csak a magyar állam által engedélyezett, Mo.-on oktatási feladatokat hivatalosan betölthető intézményben lehet teljesíteni.
      2. Tankötelezettség vagy iskolába bejárással vagy magántanulóként teljesíthető.
      3. Egy igazgató valamely gyermek tanulói jogviszonyának a felfüggesztését csak abban az esetben engedélyezheti, ha a gyermek a családjával fizikálisan is külföldre távozik.

      Törlés
  3. Jajjaj, nagyon messze jársz...
    Az igazgatót, aki nekünk ezt a határozatot kiadta falazással vagy jóhiszeműséggel vádolni, hát ez minimum messze van a valóságtól. Ami az, hogy több körön keresztül kikérte az Oktatási Hivatal véleményét, míg végül nagy nehezen kiadta a határozatot amelyben az általános iskola végéig felfüggeszti a gyermekünk tanulói jogviszonyát. Azaz az ő álláspontja tükrözi az Oktatási Hivatal álláspontját - a tiedet nem. Talán azért, mert ha a törvény nem tilt valamit, azt megengedi. Márpedig a törvény nem tiltja a külföldi intézményt, sőt a sokszor hivatkozott 91.§-ban tételesen benne van, hogy "tankötelezettségét külföldi intézményben is teljesítheti"
    Még egy csavar: a 91.§ indoklásában az is szerepel, hogy "a külföldi jog alapján kell eldönteni, ki és milyen feltétellel kapcsolódhat be a nevelési-oktatási intézményben folyó munkába." - azaz, ha ők fogadnak Magyarországon tartózkodó gyermekeket, akkor az is ok.
    Valamiért mégis az az érzésem, hogy a posztodban gyakran hangoztatottak ellenére, nem örülsz ennek. A szavaidból ("ez azonban nem annak a bizonyítéka, hogy a magyar törvények elfogadott alternatívának kezelik az életvitelszerűen Mo.-on élő gyerekek külföldi suliba iratkozását. Hanem inkább annak, hogy ma Mo.-n sok mindent meg lehet úszni." inkább azt hallom ki, hogy szerinted nem ok ez. Talán nem is a törvény miatt.
    Ehhez persze jogod van, főleg a saját blogodon. Lelked rajta. Csak mivel kevés egyértelmű anyag érhető el jelenleg a témában, szerettem volna hozzátenni ezt az információt a fenti blogposztban található félelemkeltő érveléshez. Köszi, hogy engedélyezted.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem gondolom, hogy az érvelésem félelemkeltő lett volna, de elfogadom, hogy neked így jött le. Sajnos az utóbbi időben több félrevezető tartalmú anyag is kering a neten ezzel a témával kapcsolatban. A komolyabb hangnem pontosan annak szól, hogy tétje van a dolognak, ezért nem tehetem meg, hogy olyasmit írok, ami esetleg másokat arra bátorít, hogy beleugorjanak valamibe, ami nem törvényes, csak, mert ez nincsen egyértelműen megfogalmazva.

      Nem tudom, hogy az igazgatótok pontosan mivel kapcsolatban kért állásfoglalást az OH-tól, de könnyen elképzelhető (és a helyzetet is megmagyarázza), hogy a levelében nem tisztázta egyértelműen, hogy ti továbbra is életvitelszerűen Mo.-on fogtok tartózkodni és ezzel együtt szeretnétek ha a gyerekek külföldi iskolában teljesítenék a tankötelezettségüket. Ha nem ez történt, ha az igazgatótoknak tényleg tudomása volt arról, hogy Mo.-on maradtok a suliból való kiiratkozás után is, akkor ő szabálytalanságot követett el, mert tanköteles korú gyereknek nem lehet szüneteltetni a tankötelezettségét, csak, ha külföldre távozik.

      Azt nem tudom, ti pontosan mit mondtatok az igazgatónak, hogy elhangzott-e egyáltalán, hogy ti nem mentek külföldre, de én ezt a helyzetet úgy tudom értelmezni, hogy erre a tényre (az életvitelszerű mo.-i tartózkodásra) nem lett kellő figyelem fordítva és ezért kaptátok meg az engedélyt.

      Azt még szeretném elmondani, hogy tapasztalataim szerint nagyon lényeges, hogy egy adott oktatási helyzetet vagy kérdést milyen módon tárnak a hivatal elé. Ezek annyira speciális esetek, hogy nagyon könnyen félreérthetik, hogy az ember mire akar utalni. Ugyanez áll a magántanulóságra is. Egyszerűen annyira ritka az ilyenfajta infókérés a hivatalban, hogy az embert rögtön mindenféle más kategóriába kezdik tenni, vagy egyszerűen csak percekig értetlenkednek, mert nem is tudják, hogy miről beszél: nehezen megy át, hogy pontosan mi az a helyzet, amivel kapcsolatban állásfoglalást szeretnék kérni. Nem lepődnék meg, ha az igazgatótok vagy a hivatal egyszerűen elsiklott volna az életvitelszerű mo.-i tartózkodásotok ténye felett - márpedig ez alapjaiban változtatja meg a helyzet hivatali megítélést.

      És igazad van abban, hogy amit a törvény nem tilt, azt megengedi, ebben a konkrét esetben azonban a korábban idézett másik két törvényrendelet korlátja miatt tulajdonképpen egy egyértelmű tiltásról van szó. Nem azért, mert én így szeretném, hanem mert így van. És jó lenne, ha másként is lehetne, de ha nem lehet, akkor nem tehetek úgy, mintha lehetne.

      Az, hogy egy külföldi intézmény fogad mo.-i tanulót, még nem bizonyítja, hogy a magyar tanuló csatlakozása a magyar törvények szerint legális, hiszen minden suli leginkább azzal foglalkozik, hogy abban az államban megfeleljen az okt.intézményekre vonatkozó jogszabályoknak, amelyikben a székhelye van. Egyik külföldi intézménynek sem kötelessége utánajárni, hogy a magyar jogrend engedélyezi-e a tanulókat náluk tanulni - ez mindenkinek a saját felelőssége. Nem is gondolom, hogy bármelyik intézmény hajlandó lenne felvállalni külföldi diákjai mo.-i jogvédelmét, vagy akár csak felelősséget vállalni azért, hogy a magyar tanulói hogyan értelmezik a saját államuk törvényeit. A családok kötelessége utánajárni annak, törvényes-e, amit tesznek, ebben az ügyben szerintem minden intézmény elhatárolódik a hivatalos állásfoglalástól, hiszen ez nem az ő asztaluk.

      Törlés
  4. Kedves Eszter!
    Mi most jöttünk haza Angliából, ahol az oo-k jobban ismerték az odavonatkozó törvényeket, mint a hivatali dolgozók és minden esetben sikeresen védték meg álláspontjukat a hivatalos levelezések során.

    Első nekifutásra teljesen megijesztett írásod, mert nálunk a nyelvi nehézségek miatt nem feltétlenül kerülnének a gyerekek képességeiknek megfelelő osztályba, s nem is haladhatnának saját tempójukban, ezért nézegettem a külföldi iskolákat.
    Ám újra és újra elolvasva az idevágó törvényeket, amikre hivatkoztál, egyáltalán nem egyértelmű, hogy csak magyarországi iskolában lehetnek a gyerekek magántanulók, pontosan a Nkt. 91. 3. bekezdése miatt, amit az írásodban csak félig idéztél.

    (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

    Tehát a törvény szerint magántanulóként lehetséges Magyarországon külföldi tanulmányokat folytonos magyarországi jogviszonnyal folytatni.

    Ami totál nem egyértelmű, hogy virtuális iskolákban van lehetőség teljesíteni a kötelezettséget, de azt nem látom kizárva, hogy egy valódi, fizikálisan is létező külföldi általános ill. középiskola magántanulójaként Magyarországon lakó gyermek legálisan tegye azt. Az idézett törvények egyike sem mondja ki, hogy 'tankötelezettséget csak a magyar állam által engedélyezett, Mo.-on oktatási feladatokat hivatalosan betölthető intézményben lehet teljesíteni'. Vagy ez egy nem idézett paragrafusban van? Még nem olvastam végig a teljes, oktatásra vonatkozó törvényi szabályozást.
    Köszönöm válaszod! Betti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Betti!

      Itthon is egyre inkább jellemző, hogy az oo szülők tisztában vannak a jogaikkal és képviselik is azokat a hivatalokban, ahol nem mindig naprakészek az idevágó rendeletekből...

      Az általad idézett paragrafusban két rész is van, ami problémás lehet értelmezés szempontjából.

      Az egyik, hogy mit értünk külföldi tanulmányok alatt. A magyar állam ez alatt külföldön való élést ért. Ha tehát fizikálisan Mo.-on tartózkodsz életvitelszerűen, akkor a törvény értelmezése szerint nem lehetséges külföldi tanulmányokat folytatnod.

      A másik, a magántanulóság kérdése. Itthon ez azt jelenti, hogy egy államilag elismert oktatási intézménybe vagy beíratva és az igazgatótól engedélyt kaptál arra, hogy a tankötelezettségedet magántanulóként teljesítsd. A magántanulói státuszba került tanulónak nem kell bejárnia tanórákra, azok alól fel van mentve, ugyanakkor tanulmányi haladásáról az iskolája által meghatározottak szerint (rendszerint félévente vagy évente) tantárgyanként osztályozó vizsgák keretében kell számot adnia a tudásáról. Egy olyan tanuló, aki külföldi intézménybe van beíratva nem tekinthető magántanulónak, hiszen ez a státusz külföldön nem létezik, ráadásul az a tanuló, aki így tanul, nem tud eleget tenni annak a követelménynek, hogy osztályozó vizsgákon ad számot a haladásáról, hiszen külföldi intézmények esetén ez nem megvalósítható (egyébként Mo.-on rendeletek szabályozzák egy osztályozó vizsga lebonyolításának a menetét is).

      A törvény, amire a hozzászólásodban hivatkoztál, nem azt erősíti meg, hogy lehet Mo.-n életvitelszerűen élve külföldi intézmény tanulójaként tanulmányokat folytatni, amennyiben ezt magántanulóként teszi az ember. Épp ellenkezőleg, a fenti paragrafus arról rendelkezik, hogy ha az ember külföldre költözik, akkor szünetelni fog a tanulói jogviszonya, tehát a magyar állam nem fogja behajtani rajta a tankötelezettség teljesítését, amíg külföldön van. Ez alól az eset alól az a kivétel, ha valaki magántanulóként be van íratva egy magyar okt. intézménybe, és külföldről félévente vagy évente hazajár osztályozó vizsgát tenni. Ebben az esetben nem szünetel a tanulói jogviszonya (ld. az általad hivatkozott paragrafust), hiszen magántanulóként vonatkoznak rá azok a rendeletek, amelyeket a magyar állam a tanköteles korú tanulókkal kapcsolatban rendel.

      A különbségtétel virtuális és külföldön fizikálisan létező intézmények között a magyar jogrend szempontjából szerintem nem értelmezhető. Ugyanis itthon egyik sem fizikálisan jelen lévő, egyik sem akkreditált, egyiknek sincs szerződése valamely államilag elismert magyar okt.intézménnyel, emiatt a törvényben meghatározottak szerint nem tudnak részt venni az oktatási feladatok ellátásában - akár virtuális, akár külföldön fizikálisan jelen lévő intézményről van is szó.

      A blogposztban idéztem egy paragrafust, amely az általam megkérdezett törvényértelmezők szerint arról szól, hogy csak az állam által elfogadott intézményekben lehet tankötelezettséget teljesíteni, ez a Nkt. 45. (7). Van tehát rendelet arra, hogy Mo.-on élő magyar tanuló milyen intézményekben járhat, illetve hol lehet magántanuló.

      Üdv: Eszter

      Törlés
  5. Köszönöm Eszter az átfogó választ.

    Mostmár értem, amit a 91. törvényről írsz, de ha nincs jogilag valahol kivesézve, hogy mit jelent a 'külföldi tanulmány' kifejezés, kétértelmű maga a törvény. A Ntk. 45. (7)-et már sokadszorra olvasom, oké, nem vagyok jogász, de nem írja, hogy csak a magyarországi általános, középfokú stb sulik számítanak. Így pl. simán el tom képzelni, hogy legálisan járhatnának át a gyerekek Ausztriába tanulni (nekünk közel a határ) és akár magántanulóként is, ha van olyan iskola, ahol erre van lehetőség. Viszont a tőled kapott információk alapján valószínű magyar intézményeket keresünk meg és meglátjuk, hova lyukadunk ki velük, milyen megoldást találunk.
    Hálás vagyok a segítségedért!
    Isten áldjon és szép napot!
    Betti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Betti, örülök, hogy segíthettem.:)

      A 'külföldi tanulmány' kifejezés tényleg nem egyértelmű. Elvileg simán beleférne, hogy mást jelent, mint amit fentebb írtam. Kezdetben nekem sem volt egyértelmű, hogy ez akkor most mire vonatkozik (esetleg mire nem). Többek között erről szólt a posztban említett hivatali utánajárásom, hogy megtudjam: a hivatásos oktatási jogértelmezők mit értenek ez alatt. Mert szerintem ez számít, nem az, hogy mi mit szeretnénk alatta érteni. Ők azt értik alatta, amit fentebb leírtam, vagyis az eredetileg tágabb értelmezést leszűkítették. Végül is nem önkényesen tették ezt, mivel más rendeletek fényében (ezeket is fentebb már idéztem) valóban nem lehet más következtetésre eljutni. A trükk az az egészben, hogy átfogóbban kell ránézni problémára, nem csak egyetlen rendelet fényében gondolkozni a szabályosságról.

      Az Nkt. 45. (7) - tel kapcsolatban is abszolút igazad van. Ha elolvasod magát a paragrafust, jogosan merül fel benned a kérdés, hogy ez már miért jelentené, hogy kizárólag a magyar állam által elfogadott intézmények játszanak, amikor a tankötelezettség teljesítésről van szó. Ez megint egy olyan dolog, amivel kapcsolatban nekem is utána kellett informálódnom. Az oktatási jogértelmezők a hivatalban ennek a rendeletnek az értelmezését is leszűkítik. Számukra egyértelmű, hogy csak a magyar állam hivatalos eljárási procedúráján keresztülment oktatási intézmények tekinthetők választhatónak iskolás korú magyar gyerekek számára.

      (Ez persze nem jelenti, hogy csak magyar iskolákat lehet választani, hiszen Mo.-on vannak nyelvű sulik, meg olyanok is, ahol a tanulmányok egészében idegen nyelven végezhetők, illetve neves külföldi sulik kihelyezett tagozatai is. De ezek mindegyike átment az előbb említett állami eljáráson, ellentétben azokkal a magyar székhellyel nem rendelkező külföldi intézményekkel, amelyek a magyar oo szülők körében a suliválasztós dilemmát illetően intenzív érdeklődés tárgyai.)

      Bár a fentiekből kiderül, hogy elvileg a határ-menti magyarokat is köti a törvény, hogy hazai okt.intézményt válasszanak, a jogértelmezők az ő esetükben engedményt tesznek. Azok tehát, akik határ-menti magyar településeken élnek, hallgatólagos hivatalos beleegyezéssel járathatják suliba a gyerekeiket a határ másik oldalán is. Ez tehát még egy lehetőség, és tényleg vannak helyek, ahol ezt tömegesen űzik, de ez egy jogszerű dolog.

      Ugyanakkor határon túli intézményben magántanulóságot elintézni - na, az már trükkös szerintem és ennek azért utána kellene járni, hogy mit mondanak rá. Nem tudom, mennyire működhet. (A magántanulóság azért trükkös, mert ugye az igazgató jogköre ezt engedélyezni, de ezt az engedélyt a gyámhivatal és a gyerekjóléti szolgálat kikért szakvéleményével teheti meg. Bár a szakvéleményt nem kell figyelembe vennie, de attól még meg kell csináltatni, és ez az, ami nem tudom, hogyan adja ki magát egy külföldi intézményben.)

      Isten áldjon titeket és kellemes hétvégét!

      Eszter

      Törlés
  6. "A magyar állam ez alatt külföldön való élést ért."
    Ezt szeretnem megcafolni. Tobb okból is. Az egyik, h ugy velem, nem Eszter kepviseli a Magyar Allamot. Tehat kvazi egy ervelest hozni valami v valaki neveben enyhen megteveszto. Ez a szemelyes velemenyed. A masik, h amikor a hivatalnal bejelentettem, h a gyermekem kulfoldi intezmenybe folytatja tanulmanyait, mely ugye szinten torvenyi kotelezettsegem (a bejelentes), valamint a szemelyes adatok mellett a tartozkodasi hely is feltuntetesre kerult, ami magyarorszagi cim, a hivatal koszontr a bejelentest es elfogadta. Ennyi. Nem egyertelmu, h milyen jogi szakemberekre hivatkozol. Illenek valami elerhetoseget megadni, en igy velem. Foleg, mert sokakban kétségek merulhetnek fel. Ami meg eszembejut, h hany olyan eset van, amikor szakemberek egymasnak teljesen ellentmondo velemeny mellett allnak ki. Es igen, ahogy Orsolya irta. Amit a torveny nem tilt, azt szabad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amit a törvény nem tilt, az valóban legálisnak értelmezhető. A törvény azonban korlátozza a külföldi tanulmányok folytatását akkor, amikor meghatározza, hogy milyen módon és hol teljesítheti a tankötelezettségét az a tanuló, aki életvitelszerűen Mo.-on tartózkodik. A hatályos köznevelési törvény értelmében kétféle lehetősége van annak, aki itthon él: vagy rendszeres időközökben osztályozó vizsgát tévő magántanulóként vagy iskolába járó diákként teljesíti a tankötelezettségét. Ezt a törvényt szeged meg akkor, amikor külföldi intézmény mellett döntesz. A másik törvény, amit áthágsz ilyenkor az, amelyik kimondja, hogy kizárólag a magyar állam által oktatási intézménynek elismert suliban lehet a tankötelezettséget teljesíteni. Az otthontanulás szempontjából népszerű külföldi intézmények közül tudomásom szerint egyik sem rendelkezik ezzel a státusszal.

      És teljesen igazad van abban, hogy nem az én személyes véleményem a mérvadó ebben a kérdésben: a köznevelési törvény a mérvadó és az, ahogyan annak hivatalos értelmezésével megbízott személyek azt magyarázzák. Pontosan ennek jártam utána több helyen is. Azért vagyok biztos a dolgomban, mert ebben nem volt ellentmondás az általam megkérdezett szakértők véleményei között.

      Hogy nem írtam ki nyilvánosan, mely fórumokról informálódtam, az azért történt, mert nem szívesen nevesítek nyílt fórumon hivatalos személyeket. Egyébként itt a blogon ezt eddig nem is kérte tőlem senki. Személyes levélben ellenben már többekkel megosztottam, mert nem titok és ha még mindig érdekel, írj egy emailt az oldalsávban található mailre, szívesen megírom neked is, hogy pontosan hogyan történt a dolog: kiktől milyen infót kaptam. Akár elérhetőségeket is elő tudok kotorni.

      Törlés
    2. És bocs, hogy ezt írom, de a saját személyes tapasztalataid nem feltétlenül mérvadóak - legalábbis akkor nem, amikor a törvényekkel szemben kellene hitelt adni nekik. Sokan sokféle dolgot megtapasztalhatnak, sőt, lehet mindenkinek ugyanaz a megtapasztalása: még ha mindenki megússza is, aki belevág, az attól még nem fogja az adott eljárást legalizálni. Pontosan tudjuk, hogy kis országunkban milyen sokféle törvényi visszaélést meg lehet úszni - egy ideig legalábbis. Azonban minél nagyobb méreteket ölt a szabálysértés, annál nagyobb a sansz arra, hogy egyszer csak majd valaki elkezd fényt deríteni a szabálytalanságokra. És bármilyen szuper is lehet így sulizni, a lelepleződés félelme, bizonytalansága szerintem megmérgezi az egész dolgot. Ez persze csak az én személyes véleményem.

      A megúszás lehetőségének egyébként megvan a maga háttere, ezt korábban már le is írtam. Arról van szó ugyanis, hogy az a szerv, akinek jelenteni kell, hogy külföldi suliba írattuk a gyerekünket, nem mindig az a szerv, amelynek hivatalból vizsgálódnia kell ilyen ügyekben. Nem is kell minden esetet kivizsgálni: külföldre költözés esetén ugyanis nem vagyunk kötelesek megszüntetni a magyar lakcímünket. Mivel ennek megvannak a maga előnyei (a magyar lakcím megtartásának), sokan meg is tartják azt, még ha tartósan távoznak is egy másik országba. A hivatal szempontjából tehát egyáltalán nem gyanús, ha valakinek van magyar lakcíme, de külföldre távozik.

      Abból, hogy nem akadékoskodtak veletek, nem következik, hogy legális itthonról külföldi intézménybe iratkozva otthontanulni. A szervek egy magyar lakcímből nem tudják leszűrni, hogy van-e valami felderítést igénylő szabálysértés vagy nincs, mivel ilyen esetekben gyakran azt feltételezik, hogy ténylegesen külföldre is távoztok. És, még ha tudnák is, hogy nem így van, max. a helyi jegyző kezdhezne hivatalból utánajárni a dolognak, az pedig már a személy alaposságán múlna, hogy mennyire sikerül neki felvázolni a helyzetet azoknak az oktatási szakértőknek, akiket egy ilyen esetben meg szoktak kérdezni.

      Törlés
  7. "A törvény azonban korlátozza a külföldi tanulmányok folytatását akkor, amikor meghatározza, hogy milyen módon és hol teljesítheti a tankötelezettségét az a tanuló, aki életvitelszerűen Mo.-on tartózkodik. A hatályos köznevelési törvény értelmében kétféle lehetősége van annak, aki itthon él: vagy rendszeres időközökben osztályozó vizsgát tévő magántanulóként vagy iskolába járó diákként teljesíti a tankötelezettségét."

    Ezt a passzust linkelnéd, kérlek? A teljesség igényével. :) Várom a levelet a hivatkozott szakértők elérhetőségével a e.ni.ko090904 kukac gmail.com emailre. Előre is köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A posztban is hivatkoztam rá és az oldal alján a hatályos törvényeknél megtalálhatod, de azért ide is bemásolom, amit kértél.

      2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. § (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

      Törlés

Szívesen olvastátok