Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2014. augusztus 27., szerda

Zeki felmentése



Hétfőn a helyi oviban jártunk. Célirányos utunk volt: Zeki fiunk számára folyamodtunk újabb felmentésért. Azért újabb, mert nekünk eddig mindig egy évre adták meg ezt a papírt (bár ismerünk több olyan családot is, ahol két évre kapták). A tavalyi papírunk idén augusztus 31-ig érvényes, így éppen időben sikerült elrendezni.

Volt benne kis izgalom, mit fognak szólni, hiszen múlt héten a fiunk már a hatot töltötte. Ezzel önmagában nincsen semmi gond: eddig is mindegyik fiunk inkább a héthez közelített, amikor beírattuk a suliba. Viszont az elmúlt évek törvényváltoztatásai meglehetősen nagy kavarodást okoztak az oktatási berkekben és ez hatványozottan kihatott az olyan, határmezsgyén mozgó delikvensek ügyintézéseire, mint a nemoviztató, nemsuliztató családok.

Gyakorlatilag alig lehetett találni olyan óvodapedagógust vagy más szakembert, aki utánaolvasás nélkül is elsőre jól tudta, hogy melyik rendelet meddig van érvényben és aktuálisan kinek mi a teendője. Ez a helyzet pl. akkor okoz gondot, amikor vinné az ember felmentetni a gyerekét, és a felmentés kiadásában kompetens szakember sem vágja, hogy ő a felmentés kiadásában kompetens szakember. Ilyenkor jön a tili-toli, vagy az akadékoskodás. Magunk részéről most nem futottunk bele ilyesmibe, de több ismerős mesélte idei évének nehézségeit, akinek pl. a háromévesét idéntől napi négy órában ovilátogatásra akarták kötelezni, holott az a törvény csak jövő szeptembertől lesz érvényes. Vagy, akit elhajtott az ovivezető, hogy a felmentés megadása nem az ő hatásköre (pedig, de).

A történethez visszakanyarodva, meglett tehát a papírunk és ennek nagyon örültünk. Így végre az is kiderült, hogy az elkövetkező tanévben is három gyerekünk fog itthontanulni, nem négy. Persze Zekivel is fogok foglalkozni, mert szeretne tanulni, de azért jelentősen lezuhan a stresszfaktor, ha vele kapcsolatban nem szorítanak vizsgahatáridők. A jövő év viszont így is érdekes lesz, mert akkor kerül Doda mumus-hetedikbe, ami azért mumus, mert az eddig természetismeret név alatt futó egyetlen tantárgy négyfelé osztódik majd: lesz belőle fizika, biológia, kémia és földrajz, és ez így egy izgalmas kihívás lesz majd. Rafi jövőre felsős lesz, Náti negyedikes, és Zeki is ekkor fog nekiindulni a sulinak. Szóval érdekes lesz, meglátjuk, hogyan boldogulunk, egyelőre viszont igyekszem nem előreszaladni, mert az a tanév nem ez a tanév.

A végére, úgy gondoltam, hasznos lehet összefoglalni, hogy a törvények miről is rendelkeznek a kötelező óvodai időszakkal és a felmentéssel kapcsolatban.


2014. szeptember 1-jétől

Gyermekünk attól a nevelési évtől, amelyben betölti az ötödik életévét, napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett. Ez azt jelenti, hogy muszáj oviba járnia, ha nem kaptunk felmentést. A nevelési év szeptember 1-jével indul és következő év augusztus 31-ig tart. Vagyis hiába nem lesz még ötéves, amikor indul a nevelési év - akkor is oviba kell mennie, ha nincsen felmentése. (Máshogyan fogalmazva: ha nem szeretnénk, hogy az ötévesünket szeptembertől ovira kötelezzék, akkor a nevelési év kezdete előtt el kell intézni a felmentetését.)

Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni: a 2014. szeptember elejétől 2015. augusztus végéig tartó nevelési évben nincsen a három és a négyéveseknek óvodakötelezettsége! Ha erről mást mond egy óvónő, védőnő, jegyző vagy oktatási szakember, akkor nem jól tudja az ide vonatkozó rendeletet. Ha viszont a rendelkezéstől eltérően nyilatkozik, akkor nem kell figyelembe venni, amit erről mond.

Az ovis felmentést ebben a nevelési évben még az adott óvoda vezetője adja ki. Nem a jegyző és nem más szakember! Persze a gyakorlat helyenként eltérhet, mivel az ovivezető könnyen hiheti, hogy az új törvény van életben, amelyben a jegyző adja meg a felmentést, és így továbbirányíthatja a gyanútlan szülőket. Ha a jegyző sem eléggé tájékozott, akkor magára fogja venni a felmentési kérelem elbírálásának hivatali jogát, és így még az is elképzelhető, hogy a törvényi rendelkezésekkel szemben valaki a jegyzőjétől fogja megkapni a felmentést. Mégis: a törvény erről másként rendelkezik és ezt fontos tudnunk, hogy a hivatalok ne tudjanak egymás között ide-odalökdösni.

A nevelési tanácsadót és a gyermekjóléti szolgálatot a felmentés kiállításába nem kell bevonni, mindazonáltal, egyes intézmények vezetői a maguk megnyugtatására kikérik a gyerekjóléti környezettanulmányát (ez általában egy rövidebb hivatalos elbeszélgetés a család otthonában, vagy a gyerekjóléti épületében).

Az ovis felmentést egy vagy két évre adják ki. Az eljárás, ahogyan a felmentést megadják, általában oviról ovira változik. Van, ahol egyből kiállítja az ovivezető, van, ahol kérvényt kér be és hosszasan vizsgálódik. Joga van egyébként ahhoz is, hogy visszautasítsa a kérelmet és ne adja ki a felmentést. Ilyenkor viszont a családnak is joga van más intézményt választania, ügyelve arra, hogy a felmentés rendezésének az idejére a gyermek ne érje el az ötéves kort, mert ekkortól érvényes a tankötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ötéves gyermekünknek vagy napi 4 órában oviba kell járnia, vagy érvényes felmentéssel kell rendelkeznie, máskülönben a szülő szabálysértést követ el, ami a jegyző eljárását vonhatja maga után.


Változások 2015-ben

Szeptember 1-jével a tankötelezettség életkorát leszállítják. Így tehát jövő ősztől azoknak a gyerekeknek, akik aug. 31-ig betöltik a harmadik életévüket, már muszáj lesz oviba járni (szemben a 2014-ben érvényes ötéves kori ovikötelezettséggel). A szülőknek így már a három-négyévesek számára is felmentéshez kell folyamodniuk, amennyiben nem szeretnék, hogy a gyerekük oviba járjon.

Szeptember 1-jével változik a felmentési eljárás protokollja is (már, ha lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni, amikor annyiféle verzió van a gyakorlatban...) Ekkortól ténylegesen a jegyző lesz, aki a felmentés kiadásával kapcsolatban hivatali kompetenciával rendelkezik. Változás lesz még, hogy a jegyző nem önmagában, hanem a védőnő és az óvodavezető hozzájárulásával adhatja ki a felmentést. Ez nagyjából annyit fog jelenteni, hogy másik két szervet is be kell vonni a döntési folyamatba, az ő véleményüket is ki kell kérni, talán írásbeli hozzájárulás formájában.

Kérdés, hogy a gyakorlatban ezt hogyan fogják alkalmazni, mint ahogyan az is, hogy mi lesz azokkal a családokkal, akik nincsenek jóban a körzeti védőnőjükkel. Szabad oviválasztás van ugyanis, vagyis nem vagyunk kötelesek a körzetünkbe tartozó intézménybe íratni a gyerekünket, bár felvételi kötelezettsége a körzeti intézménynek van csak (vagyis a körzeti intézmény nem, más intézmény viszont bármikor visszautasíthatja a gyermek óvodai felvételét). Szabad oviválasztás van, szabad védőnőválasztás azonban nincsen: tehát adott esetben egy megromlott anya-védőnő kapcsolat gondot okozhat, amennyiben neki is nyilatkoznia kell az ügyben.

Van még egy változás, ez pedig az, hogy a felmentés jövő ősztől csak ötéves korig adható ki. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a háromévest és a négyévest még felmentik, de ötéves kortól nem adnak ki ilyen papírt. Sokan gondolkozunk, hogy milyen lehetőség marad így azok számára, akik nem szeretnék öt-hatéves gyermeküket egy vagy két évig óvodai nevelésben részesíteni, de egyelőre nem sok lehetőséget látunk.

Akiknek a gyermeke jövő évben ötéves lesz, érintve van. Egyelőre az intézményi rugalmasságban látunk lehetőséget, vagyis abban, hogy a helyi ovik ugyanolyan túlterheltek és eszközhiányosak, mint ahogyan eddig is voltak. Elképzelhető, hogy az ember talál olyan intézményt, amelyik nyitott egy kölcsönösen kedvező megoldás kiötölésében, amely nem jár azzal, hogy még egy kisgyerek 'terheli a rendszerüket'.

Ez viszont nem a ma problémája: a törvény hatályra emelkedéséig még majd' egy év van és az hosszú idő. Az is igaz, hogy nem vagyunk egyedül: hisszük, hogy Isten az, Aki velünk jár és egyénileg ad bölcsességet az aktuális helyzetekre. Nem kell aggódnunk, ha Ő vezet.




9 megjegyzés:

  1. Egy kósza ötlet: be kell íratni a felmentést már nem kapó gyereket egy külhoni óvodába, ahol talán még örülnek is, mert nem szűnik meg a magyar ovi, és vinni egy igazolást, hogy oda jár. Az pedig, hogy jár-e, már a mi dolgunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem rossz gondolat, bár szerintem ez így nem működik. Ha ugyanis nem a határ közelében élsz, nem fogják neked elhinni, hogy a gyereked a határon túli oviba valóban bejár. Amikor felmerül annak a lehetősége, hogy egy gyerek nem teljesíti ovikötelezettségét (ez mondjuk úgy lehetséges, hogy egy 'aggódó' szomszéd vagy a védőnő bejelent), akkor a szervek hivatalból vizsgálódni fognak. Nem vagyok abban biztos, hogy ilyenkor a papír elegendő... de azért elteszem talomba a tippet, még jól jöhet, ha minden kötél szakad.:)

      Törlés
  2. Ismerek olyan pestit, akinek külföldi oviba jár a gyereke, és elfogadták :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az hogyan van, Eszter? A pesti ismerősöd gyermeke felmentett ovis? Vagy nincse felmentése, hanem papíron a külföldi intézménybe jár mindennap?

      Törlés
  3. Nincs felmentése, hanem külföldre jár :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez akkor nyilván náluk működik így is papíron. De azért ebbe bele lehet ám kötni. A helyi jegyző bármikor mondhatja, hogy van egy gyanúja (mondjuk valaki beárulja őket), hogy az a kisgyerek nem teljesíti valósan a tankötelezettségét, vagyis nem jár oviba. Ebben az esetben hivatalból ki fogja vizsgálni az ügyet, pl. gyerekjóléti szolgálat munkatársát elküldi a családhoz egy elbeszélgetésre. Ha kiderül, hogy a szóban forgó kisgyerek életvitelszerűen nem tartózkodik külföldön (ez ugyanis indokolná a külföldi intézménybe járatást), akkor a jegyző felkérheti a családot, igazolja, hogy külföldön élnek, ellenkező esetben eljárást kezdeményezhet a tankötelezettség megsértése miatt.

      Simán el tudom képzelni, hogy az ismerősöd településén lévő jegyző együttműködik egy ilyen külföldi oviba járással kapcsolatban (=falaz nekik). De ez nem törvényes megoldás, ebbe bármikor beleköthetnek a szervek és abból akár problémájuk is lehet.

      Törlés
  4. Kedves Eszti!
    Van-e arról valamilyen statisztika,hogy az otthonoktató családok mekkora részében pedagógus végzettségű valamelyik szülő?Köszönöm a választ:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!
      Nem tudok olyan statisztikáról, amelyik hazai vonatkozásban dolgozná föl az otthontanító szülők adatait. Az elmúlt években született kb. 3-4 szakdolgozat otthonoktatás témában, bár ezek a megkérdezett családok egy szűkebb keresztmetszetét adják csak az oo 'társadalomnak' (úgy emlékszem, hogy az egyik ilyen diplomamunkába konkrétan a téged érdeklő kérdés is meg lett kérdezve az interjúalanyoktól).

      Külföldi, főleg amerikai statisztikákat (szélesebb réteget átfogóakat) viszont föl lehet lelni, talán a neten is.

      Törlés
    2. köszönöm :)

      Törlés

Szívesen olvastátok