Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2010. június 22., kedd

Levizsgáztunk



Megvolt a kettes számú vizsgaélmény életünkben. Ez a mostani nagyon más volt, mint az első, több szempontból is.

A nagy létszámú elsős magántanuló miatt csoportokra lettünk bontva. Ez azt jelentette, hogy minden csoport külön napon vizsgázott. Ennek előnyeit: a folyosón a nyugodtságot, és a zsúfolódásmentességet jó volt megtapasztalni. Azonban a sulivezetés ezen döntése azt is magával hozta, hogy a múltkori vizsga többiekkel-beszélgetős, közösséges élménye nem valósult meg, és ez azért elég rosszul érintett. Viszont egészébe véve hamarabb végeztünk, még annak ellenére is, hogy pl. a tesi vizsgára hosszabban kellett várni, mivel a tesiztető tanár bácsi össze akarta szedni a gyereket, hogy ne kelljen külön-külön futtatnia, fekvőtámaszoztatnia.

Ez volt egyébként az egyetlen vizsga, amire nem mehettünk be. A tesi vizsgát tehát nem láttuk, viszont F. leinformálta a tanítót, aki azt mondta, hogy rendben volt minden, ügyes volt a gyerkőc.


Én a matek-írás-olvasás vizsgán voltam benn. Ezeket az osztályfőnök tanító néni 'celebrálta'. Matekból és írásból is egy egyoldalas feladatlap volt. Olvasásból két oszlopnyi szót kellett egymás után felolvasni, azután egy pársoros szövegből kellett a megfelelő részt aláhúzni, ill. a kérdésre válaszolni. Bár először a negatív megnyilatkozásaiból, és a vizsga közbeni kicsit ejnye-bejnyézős utasításokból arra következtettem, hogy a tanító néni nem igazán elégedett azzal a szinttel, ahol Doda áll, de amikor végeztünk, és Doda elment a következő vizsgára, a szemembe nagyon dicsérte a gyerkőcöt és azt mondta, hogy ügyesen számol, szépen ír és jól olvas.

Ezt nem igazán tudtam hova tenni az előző megjegyzések fényében, de később rájöttem, hogy a tanítónéni az iskolás környezetre van szakosodva, és a vizsga során is az iskolás gyerekekkel alkalmazott szófordulatokat használta helyreigazítás, illetve motiválás céljára. Szóval nem elégedetlen volt Dodával, csak a sokéves iskolai berögződés miatt már nem volt képes dicsérve motiválni. (30 éve van a pályán.) Pedig amúgy a maga módján kedves volt és kooperatív.

Amennyire én láttam, sajnos a tanító néni nem is volt tudatában annak, hogy mennyi negatív töltetet hordoztak a szavai, sem annak, hogy mennyi kusza utasítást adott, amit a gyerek természetesen rendre félreértett. Én a padban mögöttük ülve láttam Dodán, hogy ez őt mennyire összezavarta, hiszen nem szokta ezt meg. Láttam, hogyan lett egyre önbizalom-vesztettebb, és hogyan növekedett meg ettől tévesztéseinek a száma. Emellett a saját gyerekkorom hasonló élményeit is behozta...


Érdekes tapasztalat volt ez nekem, és egy kis figyelmeztető jel is arra, hogy amikor együtt tanulunk, én tudatosan figyeljek arra, hogy milyen stílusban beszélek a fiamhoz, és arra is, hogy mennyi biztatást vagy negatív értékelést rejtenek a szavaim, s a hanghordozásom. Mert meglepő volt a nem teljesen ideálisan reagáló felnőtt jelenlét leblokkoló hatásával szembesülni. Biztos, hogy nem mindegy hogyan értékeljük a gyerekeink teljesítményét a tanulási idő alatt, illetve közvetlenül utána. Megmarad bennük, amit mondunk, és a mi hozzáállásukból táplálkozik a saját teljesítményükhöz való hozzáállásuk.

Később persze azt is meg kell tanulniuk, hogy nem-támogató vizsgáztatói környezetben képesek legyenek megőrizni az identitásukat és tudják magabiztosan adni a tudásuk legjavát. Ehhez viszont nagy belső tartalékok kellenek, amikkel a gyerekeink az életkorukból adódóan most még nem rendelkeznek, de jó reménység szerint ennek is eljön majd az ideje.

Volt még ének, meg környezet vizsga, amire F. ment be Dodával, és mindketten jó tapasztalatokat szereztek. Rajzból meg technikából is elfogadták a beadandóinkat. Most kicsit rendezettebben sikerült csoportosítanom, mint múltkor.:)

Így zárult tehát az első tanév második féléves vizsgája a családunkban. Jövő évtől angol is lesz, és valószínűleg új tanító nénit kapunk. Másodikban matekból a szorzás következik, úgyhogy a nyári program ennek előkészítése és gyakorlása lesz más dolgokkal egyetemben. Na, azért nem sietünk: most még jó pár hétig nem lesz tanulás, hanem pihi, meg egyéb dolgok. Egy nagy utazás is áll előttünk, de erről még máskor írok.


Szóval itt a nyár, de ettől még a mi sulink nem zár be. A leülős tanulás később még terítékre kerül: majd amikor úgy érezzük, hogy itt az ideje nekikezdeni. Be kell vallanom, hogy nagyon szeretem ezt a fajta rugalmasságot...:)


14 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök nektek. Már vártam ezt a beszámolót. :)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy túl vagytok rajta. Másodikban szorzás???? Nálunk csak harmadikban lesz, másodikban 100-ig kell tudni összeadni-kivonni.

    Nálunk az angolt már elsőben számolták, hiszen ott úszás is van, de ehelyett mi betettük az angolt, úgyhogy most gondolkodhatok, hogy i lesz, ha a suliban angol is lesz :) bár most a német úgy megtetszett nekik, hogy lehet azt írjuk be...

    VálaszTörlés
  3. Köszi Betti!:)

    Eszter, hát ez van. Én tavaly még azt hittem, hogy a szorzás negyedikben lesz, de nem.:)

    Szerintem az összeadás-kivonás százig az is a másodikos tananyag része. Gondolom azért veszik a szorzást is ekkor, mert végül is ez is százig való művelet...:)

    Az úszás nálatok tantervi követelmény? Nektek is kell menni úszni? Nálunk nem mondták, hogy van választás angol és német között. Persze el tudom képzelni, hogy felsőben az angol mellett második idegennyelv lehet majd német vagy valami más. de az is lehet, hogy nincs is második idegennyelv általánosban, ez gondolom sulifüggő, nem tudom.:)

    VálaszTörlés
  4. És harmadikban integrálni fognak? :D

    Az úszás kötelező a sulisoknak, de nekünk megengedték, hogy angolt válasszuk helyette, mert nincs lehetőség úszásra. A németet azt megint csak pluszba fogjuk választani, mivel az angol már bent lesz jövőre a tantervben, tehát azt már nem írhatjuk be úszás helyett. Ötödikben lesz majd német, de addig még sok idő van

    VálaszTörlés
  5. Eszter, integrálni asszem nem tudok...:D

    Jó, hogy nálatok is ennyire kooperatívak a sulitokban, és engednek módosítani.

    Tegnap megérkezett emailben az írásos értékelés is, nagyon jólesett elolvasni. (Megkísértett, hogy kinyomtassam és elvigyem a szkeptikus ismerősöknek, meg az aggódó rokonoknak körbedicsekedni...ejnye, óember...)

    VálaszTörlés
  6. Ó de jó!
    Annyira felnézek rád, hogy így megtudtátok csinálni! És hogy ilyen határozott vagy!

    Isten megsegít, igen.

    VálaszTörlés
  7. git: Isten kegyelme volt, hogy nem volt nagyobb nehézség út közben, mert így nem olyan bonyolult ám, mintha akadályokkal is szembesülni kellett volna.

    Azt hiszem, hogy az első ugráshoz kell jó nagy bizalom és hit: ahhoz, hogy belevágjon az ember. Aztán Isten végigvisz a többin. Amikor már otthon vagy, akkor már adja magát az egész... persze ettől még minden napot külön-külön meg kell élni, és ez is kegyelem. és persze vannak jobb napok és vannak kevésbé jók.:)

    Én meg rád nézek fel, mert az előbukkanó nehézségek ellenére kitartani és megőrizni a hitedet és bizalmadat az Úrban- ez az igazán nagy dolog. Engem inspirálsz.:)

    VálaszTörlés
  8. Nagyon ügyesek vagytok, sok szeretettel gratulálok nektek! :-)
    Amúgy szorozni én is másodikban tanultam, de erre csak azért emlékszem, mert a tanító néni iskola után bezárta azokat, akik nem tudták a szorzótáblát. Ez elég mélyen bevésődött emlék - gondolom, akiknek érszük volt a bezárásban, azoknak még inkább - de nekem is máig előttem vannak az arcok, akiket rendszeresen bezártak. Vicces módon az egyikük ma menő üzletvezető - valahogy csak megtanult szorozni, is, úgy vélem. :-))
    Kellemes vakációzást, rátok fér, megérdemlitek, sok puszi nektek!

    VálaszTörlés
  9. Eszti, örülök, hogy ilyen derekasan helytállt Doda a vizsgákon!
    Ami az eredményeket illeti, én már megtanultam teljesen függetleníteni magamat. Somának volt tizenakárhány ötöse az évben és 1, azaz egy darab négyese. Mit gondolsz hányasra zárta le a tanító nénije? Négyesre. Végül aztán ötöst kapott, de ez a kis közjáték engem erősen elgondolkoztatott, hogyan is működik az értékelés....
    Somám is másodikos lesz, majd konzultálunk szorzótábla-ügyben. :)
    Megkaptad már a játékokat?

    VálaszTörlés
  10. Gabka, köszönjük! (Doda volt az ügyes.:))

    Ez a szorzásos történet elég kemény, jó kis emlék, brrr.:( Érdekes lenne meghallgatni, hogy a bezártak milyen emlékeket vittek magukkal ebből az 'élményből' a felnőtt életükbe és hatással volt-e valami módon rájuk mindez.

    Nektek is kellemes vakációzást, meg jó babázást, hiszen az is itt lesz hamarosan!:)

    VálaszTörlés
  11. Hát, az értékeléssel én is úgy vagyok, hogy a jót megtartom a rosszat elvetem- persze a megfelelő konklúziók levonása mellett, amennyiben szükséges.

    Azért ezt még tanulnom kell, mert azt hiszem még mindig munkál bennem a szülői büszkeség, ami jó eredményeket szeretne látni, mert az engem is minősít szülőként... Virág, ebben te valószínűleg sokkal előbb jársz.

    Nekem még trenírozni kell magamat, hogy nem a jegy vagy az értékelés a fontos, csak az, hogy magához képest hogyan teljesít. Így viszont lehet, hogy egy gyengébb eredményt is dicséretben lehet részesíteni, egy jobb jegyet pedig nem annyira méltatni, ha maga az értékelés nem tükrözi a befektetett energiát és az optimális erőfeszítéseket a gyerkőc részéről.

    Ez persze most nem aktuális, mert az eredmények nem lettek rosszak. De úgy hiszem, szükséges elsajátítani az objektív megítélés képességét, amikor a gyerkőc jegyeiről vagy értékeléséről van szó. Hiszen elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb mi is szembesülünk majd nem a valós teljesítményt tükröző értékeléssel.

    Nem kaptam még meg a játékokat, de már nagyon várjuk.:)

    De jó, hogy Somád is másodikos lesz! Régebben úgyis emlegettem már Dodának, hogy azért fontos megtanulnia szépen írni, mert majd lesznek barátai, akikkel levelezhet. Az oo ismerőseim körében igen kevés a Doda-korú fiú, jobbára csak lányok vannak, úgyhogy ennek most örülök. Lehet, hogy nem csak a szorzótábláról fogunk konzultálni.:)

    VálaszTörlés
  12. Hála Istennek! Csak így tovább! Jó csapat vagytok! :)
    HajniM

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok