Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2009. június 12., péntek

Agyhalálos kérdések multiparáknak 4.




Nem, a multipara nem az az ember, akit sokféle félelem rettent. :) A többedszer (sokadszor) szülő asszonyokat hívják így a dokiszlengben.

Az első, második és harmadik után íme egy újabb gyakran ismételt kérdés, amitől a sokgyerekesek falnak mennek! A válaszokat sokgyerekes anyukák fogalmazták meg. Ha sokgyerekes vagy és neked is van frappáns bevált szófordulatod, akkor írj hozzászólást. Illetve ha nem, akkor meg arról, hogy te hogyan reagálnál.


Negyedik agyhalálos kérdés a válaszokkal:

El sem tudom képzelni, hogyan csinálod, én kettővel is alig bírok!


1. Hát, ha az én gyerekeim is olyanok lennének, mint a tieid, nekem sem lenne több!

2. Hát nekem sem tűnsz olyan alkatnak, aki kettőnél többel is elbírna...

3. Úgy csinálom, mint a legtöbb ember: ágyban, miután a gyerekek elaludtak. :D

4. Mindenkinek 24 órából áll a napja, azon múlik, hogy mire használod föl...

5. Sok-sok-sok türelemmel...

6. Néz meg őket éjszaka, amikor alszanak. Ilyenkor mindig emlékeztetnek arra, hogy milyen aranyos gyerekeket adott nekem az Úr, ez ad erőt továbbmenni...

7. Bölcsen válogasd meg a csatáidat. Segít, hogyha szelektív a látásod és a hallásod.

8. Ne aggódd túl a kis dolgokat.

9. Ó, kényszerzubbonyok és bilincsek! :D

The End.

Egyelőre. Jön a folytatás.





5 megjegyzés:

  1. Tényleg van úgy,hogy eggyel,kettővel olyan nehéznek tűnik,hogy rácsodálkozunk a sokgyermekes édesanyákra,és felnézünk rájuk,legalábbis én,de Isten ad erőt mindenhez!

    VálaszTörlés
  2. Jól beszélsz Cicolány-testvérem! :)

    VálaszTörlés
  3. Én azt szoktam válaszolni, tényleg nehezebb kettővel, mint néggyel. És ha el akarja rontani a gyerekét, akkor elég egyet szülnie...
    Azt is szoktam mondani, hogy velük nagyon könnyű, még tíz ilyen gyereket szülnék...

    VálaszTörlés
  4. kiseri, én is így vagyok a mieinkkel! Látom az ismerőseimet, hogy mennyire leköti az energiáikat a két gyerekük, sohasem elég nekik... én nem emlékszem, hogy valaha kiszívtak volna a gyerekek. Azt hiszem, ez nevelés és hozzáállás kérdése is. Nagyon sok egy-két gyerekes anya csemete-kiszolgáló üzemmódban létezik, vagyis szinte a rabszolgája a gyerekének, és még hangoztatja is, hogy a gyereke királyságában a férjével ketten az alattvalók. Szerintem ebből a hozzáállásból nő ki az, hogy annyira a gyerekük körül élnek, amíg az picike, hogy nagyobbként is állandóan igényelni fogja a szülő aktív jelenlétét. Pedig rá lehet szoktatni a gyerekeket arra, hogy önálló játékra is képesek legyenek. :)

    VálaszTörlés
  5. Azt is szoktam hallani, hogy csodálnak, hogy ebbe a világba három gyereket vállaltam... Erre azt szoktam mondani, én csak kettőt vállaltam, de három lett (ikrek miatt).
    Ilyenkor jönnek a sajnálkozó, "együttérző" mosolyok - és akkor folytatom, hogy "Viszont szívesen vállalnék negyediket is." Erre már nincs mit mondani :D
    pepita

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok