Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2009. március 6., péntek

"Olyan jó olvasni!"




Doda tanul olvasni. Illetve jobban szeretem azt mondani, hogy Doda olvas- hiszen ha nem is mindent, de amit tanult, azt tényleg elolvassa.

Szeretném megosztani, hogy hogyan csináltuk.

Ahhoz, hogy valaki megtanuljon olvasni, egy sor készségnek készen kell állnia. Ezek többek között a formák felismerésének, és az irányok ismeretének (jobbra, balra, fent, lent) a készsége.

Van egy nagyon jó könyvcsalád, amit egyik ovipedagógus ismerősöm ajánlása után szereztünk be és már Doda 5éves korától ismerkedni kezdtünk vele. Melegen ajánlható, ugyanis alapkészségek tekintetében meg is alapoz, és minden információt tartalmaz, ami a feladatok végrehajtását illeti, valamint van egy kis infó a pedagógiai szemlélet hátteréről is.

A könyvcsalád a kiskutyus főszereplőről a Lexi nevet kapta. Érdekesség még, hogy ezzel a sorozattal diszlexiásokat is meg lehet tanítani olvasni- nekem ez azért fontos, mert voltak saját ötleteim, hogy hogyan kellene majd olvasni tanítani, de így nyugisabb, mert a könyvnek megvan a maga menete, ugyanakkor mindig annyit veszünk egyszerre, amire még fogékony a gyerkőc, és úgy tűnik, hogy ez eddig nagyon jól működik.

Nagyon fontosnak találom, hogy kudarcélmény nélkül tanuljon meg olvasni, hiszen e készségén nagyon sok fog múlni az otthonoktatásában- amit önálló tanulássá szeretnék tenni, mihelyst folyékonyan megy az olvasás.




Viszonylag hamar végig lehet érni az első füzeten, melynek a címe így pőrén: Lexi. :) Ez még nem klasszikus betűtanító könyv, hanem az olvasástanuláshoz szükséges alapkészségek előkészítésén munkálkodó, éppen ezért játékos, színezős-feladatmegoldós mesekönyv-féle: a gyerekek legalábbis ilyennek látják, és odavannak érte (a 3évesem is könyörgött már, hogy 'lexizhessen'). Mi Dodával most csináljuk a Lexi betűországban I.-et, ami az egyjegyű kisbetűket tanítja. A II. pedig a nagybetűket és a kétjegyű betűket.

Ez tehát az első nagyon fontos dolog, a mi hasznos kis könyvünk: a Lexi.

A második, hogy amióta a Lexi betűországban I.-en haladunk, azóta Doda minden betűnél azt a feladatot kapja, hogy egy kiszanálandó státuszú mesekönyvből az éppen megtanult betűket karikázza be: bekeretezek neki néhány sort, és az elejére írom a betűt, amit keresünk. Az ő feladata, hogy megtalálja az összes olyan betűt.




Harmadikként pedig olvastatok vele: egy nagyalakú vonalas füzetbe az általa ismert betűkből szavakat kreálok, amiket ő szépen hangosan végigolvas- ha elakad, vagy nem jól olvasta, akkor segítek. Minden sorba egy szó kerül, hogy szép szellősen legyen- összesen 16 szót olvas el. Az elején felébe szedtük és 2 napra osztottuk a feladatot. Igyekszünk mindennap olvasni ilyen módon, ez hétfőtől péntekig tartó időszakot jelent, a hétvégén nem tanulunk (dehogynem, csak azt nem így hívjuk :D).

A Lexi nem abc-sorrendben halad a betűkön, hanem valamilyen más logika szerint. Ez azért nagyon jó, mert már a harmadik betűnél lehet neki értelmes szavakat alkotni, amiket el is tud olvasni! Ez pedig nagy sikerélményt ad a gyerkőcnek.




Doda az elején kicsit tartott az olvasástól, de amikor először ráérzett, akkor szó szerint hangosan felujjongott, hogy "OLYAN JÓ OLVASNI!" Naná! :) Iskolában ilyen 'heuréka-érzést' nem valószínű, hogy átélhetett volna. Akkor komolyan úgy éreztem, hogy már azért az egy pillanatért megérte itthonoktatni...:) És még el sem kezdtük igazán... És azért az sem utolsó, hogy milyen büszke vagyok arra, hogy intézmény nélkül VELEM ITTHON tanult meg a fiam- és nem utálja, hanem szereti. Jó az Úr- jókat készített a számunkra, és várom, hogy mi következik még!




A fent említett könyvcsalád a neten megrendelhető, futárszolgálattal néhány nap alatt házhoz viszik, ráadásul a magas színvonal mellett is igen olcsó. Talán egyetlen hátránya, hogy a klasszikus olvasókönyvekkel ellentétben a Lexit minden gyereknek külön meg kell venni. Azért nem tudják a tesók egymásét használni, mivel színezni, összekötni, egyszóval 'feladatozni' kell benne. Persze be is lehet szkennelni és kinyomtatni, de szerintem ez esetben ez 'elveszi az érzetet'. A Lexi betűországban I. esetén csak az elején van feladatozás, azt talán ki lehet váltani szkennelt lapokkal. Bár én azt is meg szeretném venni minden gyerekünknek külön-külön, mert úgy gondolom, hogy az olvasókönyv legyen a sajátjuk, hiszen ez az első szervezett tanulással kapcsolatos eszközük- a többi könyvük úgyis kézről kézre jár majd. :)

Infó a Lexi könyvcsaládról:


Lexi


Lexi betűországban I.


Lexi betűországban II.

5 megjegyzés:

  1. Hát nagyon felkeltetted az érdeklődésemet!
    Csak az a kérdésem, hogy ebben a legelső könyvben csak nyomtatott betűk vannak? Mert nálunk mások az írottak, mint Mo-on, és nem lenne jó, ha összekeverné. Mert én majs a szlovákiai szerint akarom tanítani.
    Majd ha eljutok valami könyvesbe meg akarom nézni, de addigis jó tudni, mire számítsak!

    VálaszTörlés
  2. Ha jól akarod megtanítani a gyerekeknek az olvasást, akkor a Lexi a legjobb választás.

    Utána meg a Meixner Ildikó-féle labdás könyvek.

    Ha érdekel, el tudom mondani, hogy miért ilyen a betűtanítás sorrendje. Komoly oka van.


    De ha úgy érzed, hogy a gyerek unja, nyugodtan lapozz párat.

    Ennek is elmondom az okát, ha érdekel. (de honnan fogom tudni?)
    Ja, írj emilt.
    Anett voltam
    Sok szeretettel

    VálaszTörlés
  3. Köszi, Anett. Nálunk a Lexi után már nem jön semmi más, csak az igazi könyvek, amiket itthon találnak. Azon gyakorolják újonnan megszerzett képességüket. :)

    VálaszTörlés
  4. Akkor nagyon jó, ez azt jelenti, hogy a gyerekek olvasási képességei rendben vannak.

    (Anett)

    VálaszTörlés
  5. Igen. Mondjuk még csak 'egy darab' folyamatosan olvasó gyerekünk van. Második fiunk a betűket már ismeri, most az összeolvasást gyakoroljuk. Nem tudunk tehát még hosszútávú következtetéseket levonni, de egyelőre valóban úgy tűnik, hogy minden rendben van. Dicsőség érte Istennek.:)

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok