Szia, kíváncsi Olvasó!

Ez itt a Matrózblog:
random gondolatok életről, hitről, tanulásról, meg minden másról. Hat gyerekkel, meg egy kutyával. Otthon élve, otthontanulva.

"Amíg kicsi vagy, ösztönösen csábít az ismeretlen TUDÁS nyílt vize. Otthon nincs iskola, csak te és a nyílt víz ... Minden a TIÉD lehet, amit befogadsz belőle!"


Üdv itt:

Eszti
________________________________________________________


2009. február 24., kedd

Micimackó


I. Szereplők

Biztonság-forrás szereplők: Róbert Gida, Kanga, Bagoly
Jótmunkáló szereplők: Malacka, Micimackó
Bajforrás szereplők: Tigris
Nehézeset szereplők: Nyuszi, ürge, Füles


II. Alapkonfliktus

A szereplők különböző vérmérséklete és eltérő élettapasztalata, valamint az a tény, hogy egy közösségben élnek.
Morális kérdés: a barátokon mindig segítünk.


III. Szereplők jellemvonásai

Biztonság-források:

Róbert Gida: megnyugtató, magabiztos, megértő, kedves, kötelességtudó

Kanga: szívélyes, bátorító, szeretetteljes, házias

Bagoly: fontoskodó, feledékeny, magának való, művelt


Jótmunkálók:

Malacka: segítőkész, kooperatív, figyelmes

Micimackó: feledékeny, jó szándékú, segítőkész


Bajforrás:

Tigris: kalandvágyó, robbanékony, lelkes, önző, vidám, meggondolatlan


Nehézesetek:

Nyuszi: konok, öntelt, rendszerető, irányító, okos, előrelátó

Ürge: lelkes, hirtelen haragú, találékony

Füles: mélabús, esetlen, egykedvű, ironikus


IV. Mit tanít?

Hasznos:

- A barátaidra mindig számíthatsz.
- Különbözőek vagyunk, de ez így jó, mert kiegészítjük egymást.
- A közösségben mindenki fontos és mindenki képes segíteni a bajban.
- Oda kell figyelni egymásra.
- Mindenki képes tanulni és fejlődni.

Káros:

- Bármit megtehetsz, mert a végén úgyis jóra fordul minden.
- A barátok arra valóak, hogy szeressenek és megoldják a problémáimat.
- A nagyok sohasem tudnak segíteni, ezért magunkon kell segíteni.
- Alapvetően úgysem változik a jellemünk, ezért nem kell változni.


V. Észrevétel

Ebben a mesében nagyon erősek a karakterek.

Kiegyensúlyozott a történetek vonalvezetése a cselekmények és a szereplők felbukkanása szempontjából. Nincs jelen a mesében igazi gonosz, mivel a legyőzendő dolog nem egy személy, hanem egy problémás helyzet, ezért is korhatár nélkül nézhető mese. Emiatt életszagúbb is, mint más mesék. Alapvetően derűsek a történetek és jelen van a gyermekek számára érthető humor. Ez utóbbi azért is ritkaság, mivel a gyerekek az elvont dolgokkal csak kb. 7 éves koruk után képesek humorizálni.

A furcsa és szokatlan szóalkotások azonban kissé zavaróak lehetnek- nem a nagyokat mosolygó felnőtt kísérőknek, hanem az éppen a helyes beszédet tanuló kisebbeknek. Nem is nagyon ragad meg a fejükben értelmes beszédként inkább amolyan 'felnőtt hablatyként'.

Pozitívum, hogy a karakterek nem szélsőségesek- hol egyiknek, hol a másiknak van rosszabb pillanata, a többi szereplő pedig ehhez a helyzethez alkalmazkodik a viselkedését illetően. Ez kicsit megdolgoztatja a készen kapott jó-rossz ábrázoláshoz szokott csemetéinket, akiknek muszáj használniuk a fejüket, hogy megértsék, és a szívüket, hogy elfogadják az összes szereplőt olyannak amilyen- hiszen ezt teszik a mesében is.

Negatívum, hogy nincsen verbálisan is levont 'szájbarágós' konklúzió (egy jó velős utolsó mondat), aminek kisgyermekkorban nagy jelentősége és haszna lenne. Emiatt ez a mese nem nevezhető erkölcsi nevelést támogatónak, hiszen habár jelen van több pozitív jellemvonás, de ugyanakkor több negatív is, mindez pedig ömlesztve, amit a kicsi gyerek még nem képes önállóan differenciálni és kiválogatni, sem megfogalmazni és a saját életére alkalmazni azokat- vagyis csak ül és hallgatja (ill. ül és nézi), aztán feláll és elmegy, s ez a mese nem több a számára, mit aranyos, barátokról szóló történetek sorozata- persze ennek is megvan a maga helye a gyermekek életében.


Kislányok számára Kanga egy nagyon pozitív szereplő a maga szeretetteljes, vendégszerető, házias és türelmes lényével. Gyereknevelési modellje is egészen használható, bár Zsebi több szempontból is mintagyerek és mint ilyen, megelégszik egy kis szelíd terelgetéssel... A gyereknevelés derűje egy nagyon értékes vonás a mesében, főként mivel a ma olyan általános "a gyerek nyűg" hozzáállás ellenkezőjét 'kommunikálja'.

A fiúk több szereplő 'férfias' jellemvonásait is hasznosíthatják: pl. Tigris tettrekészségét, Nyuszi szervezőkészségét, Róbert Gida biztonságot adó "mindig számíthatsz rám" légkörét. Igen hasznos, hogy minden szereplő teljesen megéli a személyiségét, vagyis a kisgyerek szembesül mindegyik karakter 'árnyoldalával' is, ami segítséget nyújthat neki a saját gyenge pontjai megértésében, tudatosításában- ez a változáshoz vezető első lépés, bár megjegyzem, hogy kisgyermekkorban még javarészt a szülő van tisztában a kisgyerek jellemével és a 'gyengébb pontokon' őneki kell tudatosan dolgozni, mivel a kisgyerektől ez nem várható el.



4 megjegyzés:

  1. Már kezdem érteni az Eszti féle megközelítést! :)
    De hát akkor minden mesében van káros, meg hsznos dolog is nem?
    Mit gondoltok olyan mesékről, amiben van ördög?
    Pl. kaptunk egy Székely népmesés könyvet, amiben a fele ördögökről szól. Mert én ezektől most irtózom, gyerekkoromban viszont semmi bajom nem volt vele, vagyis tudtam, hogy az a rossz és ennyi.

    VálaszTörlés
  2. git, ez így van. Mindegyikben van hasznos és káros. De nem mindegy, hogy melyikből mennyi...

    Az ördögről annyit, hogy többek között ezzel kapcsolatban is érik bennem egy poszt, úgyhogy türelem.:) Addig is, akinek van véleménye erről a témáról, az írja meg.

    VálaszTörlés
  3. Hát én Benedek Eleket az ördögei miatt szanáltam. :(

    VálaszTörlés
  4. egyelőre köszi, eszti, hogy szántál időt a Micimackóra, madj egyszer :) reagálok rá bővebben

    ami az ördögös meséket illeti, szerintem igen károsak a hívő gyerekek számára, hiszen az ördögről teljesen téves, félrevezető információkat ültetnek el a kicsik fejébe

    eddig kétféle ördögalakkal találkoztam:
    cseh népmesék: az ördög sokszor jópofa, a szegény ember barátja, aki kisegíti őt a bajból, a rossz embereket meg elviszi a pokolba, hogy evvel is segítsen a jó embereken

    más népek meséinél nem találkoztam ilyennel, inkább az ember ellenségeként mutatja be a mese az ördögöt, de evvel meg az a bajom, hogy a legtöbb mesében a józan parasztész legyőzi, tőrbe csalja a gonoszt és kész

    mivel egyik sem biblikus, azt mondtam a négyévesemnek, hogy ördögös meséket nem hallgatunk, mert ha valamit tudni akarunk az ördögről, akkor a Bibliában fogunk utánajárni. elfogadta nagyon készségesen, és ha véletlenül ördögös mese, vagy reklám van, akkor átkapcsoltatja velem még a nagymamánál is :)

    más képzeletbeli alakoktól (egyelőre) nem tiltom, vannak tündérek, sárkányok, manók a mesékben, mert arra egyszerű a minta: azok csak a mesében léteznek. az ördög, az más!

    egyébként teljesen úgy vagyok ezekkel a mesékkel, hogy csak annyira akarom, hogy megismerjék, amennyire tananyag az iskolában. inkább kitalálok történeteket, olyanokat, amikben segít a kiskacsa a libának, vagy amiben szegény engedetlen kiskutya rosszul jár, mert nem fogadott szót a gazdinak, stb. ezek kimondottan nevelő célzatúak,és nálunk nagyon beváltak.
    Pepita

    VálaszTörlés

Szívesen olvastátok